Azt írja a kormányszóvivő.hu, hogy:

Március 9. és 19. között 18 darab, a szabadságharc huszárezredeinek egyenruháit viselő életnagyságú huszárszobor lesz látható Budapest 9 forgalmas pontján.

Jelentem, a figurák megérkeztek. Jó hangulatot kölcsönöznek Budapestnek, üdvözlendő lépés a felállításuk. Olvasóink szerint már gyakorlatilag az egész várost ellepték, nekem a Móriczon sikerült lekapnom egyet a nagy havazás közepette. Messziről egész élethűnek tűnnek, a mai nap egyik nagy humorbonbonját éppen az szolgáltatta, hogy egyik pajtás lovasrendőrnek nézte őket, s nem értette, hogy miért nem mozognak. Ha érdekes dolgot láttok a városban, jelezzetek!

Leszedtem a Bëlga új lemezét. Vagy inkább albumát, ha már neten terjesztik. A második szám szól éppen, és már elsőre is feltűnik a korábbi egy-két koronghoz képest a dühös, agresszív szabadszájúság. Az Arany egyébként koncepciólemez, mind a 13 dal a politikáról és a választásokról szól. Ebből a szempontból nagyon jól időzített anyagról van szó, hát egyébként meg ki a fene akarja még a lemezjátszóból is a politika amúgy is komposztszagú hamis diskurzusát hallani?

(tovább…)

Az érdi SteakHouse Érdliget közelében található, a nagy étteremkomplexum (értsd: három vendéglő, egy kocsma) oszlopos tagja az Érdliget felé vezető úton. Jeges hidegben vágtunk neki a jó negyed órás sétának, de azt kell mondjam: megérte.

A fenti képen grillezett pulykacickó látható füstölt sajttal és forró barackkal, a lentin szintén grillezett csirke ficánkol saslik jelleggel, görög salátával megbolondítva.

A végén egy-egy deci édes tokaji szamorodnival öblítettünk. Hogy a pincér miért nevetett azon, hogy a barátnőm adagja nagyobb kinézetre, mint az enyém, számomra rejtély. Így szivárog el a borravaló fele seperc alatt. Jól éreztük magunkat, a tálalt fogások ízletesek voltak. Ahhoz képest, hogy ez egy vidéki étterem, simán budapesti árakkal számolhattunk.

★★★★☆

Paul McCartney kitalálta, a Govinda megcsinálta. Mi az?

(tovább…)

A Walden szóval rengeteg kulturális hivatkozásban találkozhatunk, ám magával a Walden című kötettel még senki nem állt elém. Nem adták a kezembe, nem tették le az asztalomra, sőt, még csak a vonaton sem olvasta mellettem soha senki. De Thoreau itt van, ügyesen belekódolva, beleszőve a kultúra nagy, álmosító, meleg takarójába.

(tovább…)

Hivatalosan tavasz van, ugyanis március 1. a meteorológiai tavasz kezdete. Mi, földiek ebből nem sokat tapasztalunk, ma például hóesésben kellett hazajönni Óbudáról. Az égből nézve persze nevetséges a problémánk, felülről letekintve a Föld egy virágoskert: itt most épp pihi van, de például Thaiföldön egész jó idő lehet. Talán éppen a helyi vénasszonyok nyarát élvezik, vagy ilyesmi.

Nálunk sok minden arról árulkodik, hogy egyelőre marad a jeges-fagyos-hárompulcsis időjárás. Például a met.hu. De a jó öreg, és egyébként jobb sorsra érdemes Vörösmarty is bezsákolva figyel a róla elnevezett téren, és így leginkább a manapság divatos és tragikus fojtogatós szexnek állít csak emléket. Hogy ezt a téliesítést ki gondolta jó megoldásnak… Sebaj, gondoljunk csak arra, hogy fentről mindez csudaszép, egy virágoskert. Történhet itt bármi.

No de nem csak Vörösmarty az egyetlen, akivel ilyen rútul kibabrált az utókor! Nézzük meg, milyen tisztelet övezi Radnóti Miklóst, a magyar költészet szebb napokat is látott alakját!

Monthy Python jelenetbe illő volna, ha néhány percnyi szöszmötölés után a pakolászó munkások a magyar nyelv jól ismert “mitbámulszhe?!” fordulatával igyekeznének rábeszélni a kopottruhás Radnótit a távozásra. Sajnos ilyesmi nem történt, pedig én simán el tudnám képzelni.

Szóval láthatjátok, a tél most már tényleg nagyon unalmas. Talán március 15-e elhozza a tavaszt meg a szabadságot nemzetünk nagyjainak is, például Vörösmarty Mihálynak és Radnótinak. Egyébként ez a poszt kiváló példa arra, hogy nem csak egy versben kerülhet össze ez a két, egyébként más-más korban élő fickó, hanem ilyen egészen semmilyen blogposztokban is.

Update 21:00-kor:

Gergo

Akinek van kedve és ideje, hallgasson archív rádiófelvételt 2006-ból. Ez a szép vasárnap ugyan többre érdemes, ahogy az adás felvételét megelőző hétvége is sok egyébről maradhatott volna emlékezetes, mint ami aztán lett.

Puzsér Róbert és Zászkaliczky Márton történész Nyakó István MSZP-szóvivőt kérdezi Gyurcsány őszödi beszéde kapcsán.

Letöltés itt.
2006-09-18 – Budapest Rádió 88.1

Megfigyeltem, hogy sokat változtak a ruházkodási szokások, amíg a kolostorban éltem. Jó, az egy dolog, hogy én nem tudok öltözködni, gyakorlatilag 10 éves ruhákat hordok, úgy nézek ki, ahogy. Aztán bemegyek valamelyik nagyszerű ruházati boltba, ahol a valaha volt ruhák másolatainak a másolatait árulják. És nem szégyellem magam. Egynyári nadrágok és pulóverek, rögtön 6-7 ezer rugó, mert divatos. Köszönöm, nem.

Aztán ott vannak ezek a borzalmas feliratos, meg nevetségesmintás ruhák. Hogy a már gyárilag szakadt, tépett izékről ne is beszéljek. Férfiaknak rózsaszín póló, hatalmas fehér CHICAGO felirattal. Valakinek feltűnt, hogy eltűnt a valóság? Amit élünk, az az élet silány másolata. Ehhez minek alkalmazkodni?

Ismét nagy erőkkel zajlik a lomtalanítás a fővárosban. A “tudjuk kik, de nem mondjuk ki” ellepték a környéket. Amíg elcaplattam tejért, csak hárman próbáltak meg pisszegéssel meg héééézéssel megszólítani. Egyébként megjegyzem, a héten már mi is cigánykodtunk, így került hozzánk Botvinnik és Tal. Értelemszerűen (!) Botvinnik a kutya, Tal meg a medve. Aki jeges.

Egyébként nincs valakinek véletlenül elfekvőben fölös Smart Media vagy Compact Flash (I-es, azaz régi) kártyája? 1-2 GB körül kéne.

Friss konzerv érkezett, íme a 2006. szeptember 15-i Demokrácia Rt. adás. A felvétel egy pénteki napon készült, és bizony hétvégén borult a bili. Akit nem érdekel a politika, ne hallgassa, a többieknek dokument-értékű érdekességként pörögjön a Demokrácia Rt! (A dátumok fontosak, na.)

Letöltést itt.
2006-09-15 – Budapest Rádió 88.1

Hosszú idő után újabb podcast-et pakoltam össze. Mostanában több jazz vagy jazz-jellegű hatás ért, gondoltam, egy szűk keresztmetszetét miért ne oszthatnám meg ennek itt a Grundon. Egyelőre borítót nem alkottam, a számcímeket később fogom beírni. Addig tessék csak meglepődni.

A kommentár valami olyasmi, hogy bizony van, amikor egy jó délutáni kávéhoz nincs éppen megfelelő lemez. Egy laza harminc percre jó volna csak úgy figyelni, és ha ez nem megy teljes csendben, akkor a zenét hívjuk segítségül. Íme.

Letöltés meg ide jobbklikkelve.

Volt egy tejes nyarunk. Emlékszem, előre meg kellett mondanunk, mennyit kívánunk fogyasztani naponta, és aztán esténként két bocimintás üvegből kortyolhattuk a friss macskafröccsöt. Autóval hordták körbe a kertvárosban, de én ezt az autót sosem láttam, csak a hűtőbe töltött palackokat. Aztán ősszel újra szétszéledt a család, és ezzel vége lett a tejhatalomnak is.

A fővárosban élve mindig megörülök, ha betévedek egy friss tejet is árusító boltocskába. Vagy ott van például a Lehel csari. Valahogy úgy adódott, hogy soha nem voltam elég elszánt ahhoz, hogy rendszeresen elbattyogjak a vicces alakú üveggel a tejesig. Most meg elég elszánt vagyok, mert egy igen jó tejest találtunk a Jászain. Az igazság az, hogy Kalep ajánlotta, mégis meg kellett találni. A vasárnapokat kivéve az év minden napján ott áll egy kisbusz a villamos megállója mellett, a Falk Miksa utca bejáratánál, és én sosem vettem észre. Etyekről szállítják a termelői tejet, és 180 Ft-ért kapunk egy literrel. Hétköznapokon reggel héttől este fél hatig, szombaton délig lehet náluk vásárolni. A házi tej nagyon finom. Ne felejtsük el felforralni!

A Riverride-ban az a jó, hogy viccesen néz ki, és a magyaroknak nem is olyan nagyon drága. Vajon ezt is ki kell próbálni?

(tovább…)

Azért mondom, mert sokan nem vették még észre.

Tudom, hogy én öregszem, a többiek csak fiatalodnak. Ezért értsétek meg, amikor olyan mottóval kapok meghívót a “Kamionosok és örömlányok” fedőnevű farsangi buliba, hogy “A hétfő az új péntek”, akkor nálam ez legfeljebb mosolyt vált ki, aztán el is felejtem az egészet. Arról nem is beszélve, hogy mikor volt már hamvazó szerda, ami meg köztudottan a farsangi időszak vége, a böjti időszak kezdete. Értem én, hogy van, akinek tök mindegy, mert az egyetem ivásra való, meg azt is, hogy szépen lassan mindenből fogyasztásünnepet kell csinálni, és lassan bűnöző (de legalábbis sikertelen ember) válik abból, ki nem fizet be a torkos csütörtökre, nem vesz akármit Valentin-napra, vagy épp nem vált belépőt legalább három Kamionosok és örömlányok bulira, ahol elköltheti italra a pénzét. Félre ne értsen senki, szerintem jó móka a beöltözős party, meg a farsangnak is helye van, meg úgy általában az egyetemi ivászatnak. A farsang az épp arra való, hogy az ember túlzásokba essen, hogy direkt tovább menjen el, mint amennyire egyébként lehet. Úgyhogy mindenkinek jó bulizást akár jövő Karácsonyig is.

Terry Gilliam új filmjét jó érzés nézni. Jelölt spoilerhatáros elemzés.

(tovább…)