Karátson Gábor: A csodálatos kenyérszaporítás

karatson_gabor_grundaktiv_a_csodalatos_kenyerszaporitas-1 A többnapos pszichológiai konferencia alcíme ez volt: Változások. Oda siettem, de nem siettem különösebben. Olvastam, csak úgy séta közben, a Deák aluljáróban. És amikor a mozgólépcsőhöz értem, szembejött az író. Tanár úr dedikálná a könyvem, könyvét, könyvünket, ő meg nagyokat pislogott, és miért van magánál a könyv? Most kaptunk itt a Grundon egy kommentet, hogy megjelent a festő, író stb. új regénye. Ami azért érdekes, mert én meg épp tegnap kaptam meg a könyvet, igaz, csak a Magyar Posta jóvoltából kavargott ilyen sokáig, napokkal korábbra vártam.

Az előző mű, az Ötvenhatos regény szerintem a kortárs próza különösen szép darabja, nálam az Iskola a határon mellett foglal helyet a könyvespolcon. (Ez jót jelent.) Este már elolvastam belőle valami negyven oldalt, igencsak in medias res kezdődik, mondjuk mostanában eleve ilyen in medias res van minden. Bízom benne, hogy ott lehetek az életmű-kiállításának megnyitóján, kezemben A csodálatos kenyérszaporítással.

Most pedig keressünk rá bátran a szerzőre a Grundaktivon!

G

Hankiss

Mindig válság volt, idézi Hankiss 2011-ben Hamvas Bélát. Mikor Hankiss meghalt, arra gondoltam, mi lesz a facebookon. Jósolni értelmetlen, mert nem az lett. Hiszen a legtöbben azt se tudták, ki volt ő. Azok közé tartozott, akikre érdemes volt odafigyelni. Örök karnevál, vagy örök haláltánc? Nem tudjuk.

Remélem, hogy önöknek sikerülni fog. Nekem már nem valószínű.

Köszi, hogy kaland lehet az életem és viszlát.

-g-

Colorstar – Solarize (lemezkritika)

grundaktiv_colostar_solarize

Valamikor 2004 környékén lehettünk, a sivatag peremén, amikor a Colorstar kiváló bulikat csinált a hazai fesztiválokon. A kicsit elszálltabb alternatívok és az elektroarcok a késő éjjeli, akkor már retrónak számító dnb-partyt a mezítlábas homokban rugózással vezették fel. Valahol rögtön a Kispál után, ami épp akkor jött divatba. Bővebben…

Hősök

hosok

Valamelyik este egy rádiós beszélgetésben az új Ludas (Matyi) feldolgozásról volt szó. Az egyik alkotó elmondta, hogy igyekeztek úgy árnyalni a szereplők karaktereit, hogy a néző kénytelen legyen feltenni a kérdést: ki a ludas. Persze, amilyen a valóságunk, mindenki ludas. Mert hogy pozitív dolog-e háromszor visszaadni azt, amit az ember csak egyszer kap? Ó, anyám, dekonstrukció!

Sokszor eszembe jut, hogy akiket ilyen-olyan-amolyan történelmi vagy fiktív hősnek ismerünk, az esetek többségében, és persze a mai kor felől nézve közönséges terroristák. A csak felszínesen ismert, mégis gyakran emlegetett betyárok, a kurucok, a labancok, a honfoglaló-kalandozók, a robinhúdok meg mittudomén, Kohlhaas Mihály. Mai ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy jó-e, amit tesznek. Úgy értem: képzeljük csak el, amint valaki tesz valami igazán lényegeset. (Állatmenhely képeinek megosztása nem tartozik ide.) Ezen a ponton két párt három egymásnak ellentmondó közleményt ad ki, és mindegyik elítéli a tettet, három napilap négyféle interpretációval és jóslattal áll elő, a facebookon pedig idős urak és hölgyek kommunistázzák és fasisztázzák le egymást, miközben a fiatalabb arcok egyszerűen nyomják azt, amit addig is.