Elég vegyes érzések keverednek bennem ezzel a koncerttel kapcsolatban, mindenekelőtt kiváló volt, Révész hangja valami hihetetlen élőben is, bár a bestof akkor is Gallai, amikor a “Szállj fel”-ben énekel.

A koncert nem maradt mentes némi kellemetlen visszhangtól sem, gondolok itt a Révész és Som közötti folyamatos viszályokra. A mai Blikk már azzal a címlappal jelent meg, hogy állítólag Somot Révész zavarta le a színpadról, ezért játszhatott mindössze hat számot a két nap alatt összesen. Másik részről köztudott az is, hogy anno Som Lajos (ki tudja most mi van vele) alkoholista volt, még Csernus doki is kezelte, akit be akar perelni most Lajos sértésekért és folyamatos megalázásokért, de ebbe most ne menjünk bele, egy másik történet.

Som tehát levonult a színpadról az első vagy a második szám után, s csak a végén tért vissza, közben egy fiatal, ámde annál tehetségesebb basszusgitáros helyettesítette. Révésznek elszaladt az Achilles-ína, így a 27-ei koncerten már végig gipszben énekelt. Mennyire fájhat az! Meg se kottyant neki, annyira végig akarta tombolni ezt a bő két órát.

S végül egy száraz tény, ami mindent elmond: tizeniksz év után egy 50+os emberekből álló rockcsapat újra teltház előtt játszik a Sportarénában két napon keresztül. Hihetetlen.