A gimánziumban legalább havonta egyszer kirándulással töltöttük a hétvégét. De miért mindig a Bakonyba megyünk, kérdeztük az osztályfőnököt. Mert a Bakony az mindig más és más, válaszolta nekünk lelkesen. Ezeknek a kirándulásoknak két elmaradhatatlan kelléke volt (osztályfőnöki részről): a fémtermoszok és a szalonnázókések. Előbbi arra volt jó, hogy a napszálltakor már hazafelé döcögő kispiroson is ihatott forró teát az, akinek átfagyott keze-lába. Utóbbi pedig a közös szalonnasütésnél tett kiváló szolgálatot. Aztán vége lett a középiskolának is, meg a bakonyi túráknak is, talán vonat se jár már Győr és Zirc között. Azóta is fémtermoszban hordom a teám, kávém. És nemrég kaptam egy igazi szalonnázókést.

Az elmúlt években időnként utánanéztem a neten, hol lehet jó bicskákat kapni. A kézműves, iparos ember általában nem rendelkezik aktualizált honlappal, így arra is csak sokára derült fény, hogy a szép agancsnyelű bicskát szalonnázókésnek nevezi a szaknyelv. A penge hossza miatt kenyérszelésre is kiválóan alkalmas bicska esztétikus is, és (ki gondolná?) nagyon kényelmesen lehet vele szalonnát is vágni.

Az interneten a sárbogárdi Révész Késes Műhely késeit találtam szimpatikusnak. Végül nem jutottam el odáig, hogy rendeljek is, meg aztán jobb szerettem volna kézbefogni előbb egy ilyen bicskát. Aztán egyszercsak úgy adódott, hogy a Blaha és az Astoria között ténferegtem Budapesten, és az árkádok alatt felfigyeltem egy késes bolt kirakatára. Szép, agancsnyelű szalonnázókat láttam, és tudtam, hogy idő kérdése csak, hogy betérjek megnézegetni ezeket a szépen megmunkált eszközöket.

Amikor beléptem Nagy István érdi mester boltjába, meglepődtem, milyen nagy a helyiség. Egy hosszú pulton végig kések sorakoznak. Ráböktem a hosszú szalonnázóra: ezt kérem. A pult másik felén álló néni egy fiókból hét másik ilyen bicskát tett elém, mindnek egyedi mintázatú és formájú agancs díszítette a testét. Sokáig válogattunk így ketten, míg végül megtaláltam a nekem legjobban tetszőt. A szép, rozsdamentes német acélból készített penge tartósnak, a bicska egésze megbízhatónak tűnik. Azóta reggel és este is a Nagy István-féle szalonnázóval eszem. Szép, jól használható darab. Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, aki a fatányéros étkezéseket kedveli. Én pedig várom az első kirándulást, ahol ezzel a késsel szelhetem fel a kenyeret.