2009. július 1-től, azaz holnaptól 25%-ra emelkedik az Általános Forgalmi Adó. Különösebb kommentárt nem fűznék a dologhoz, viszont mindenkit lakásvásárlásra buzdítok még a mai nap folyamán, hogy időben, lehetőleg még a kedvezőbb rendszerben szerezhesse meg álmai otthonát. Van is egy tippem, szerencsétek van: Mezőkövesden nem kell valakinek egy családi?

Egyúttal azt is megkérdezném, hogy ÁFA kulcs vagy ÁFA-kulcs?

Nagyon érdekes dolgot műveltek tegnap a hangyák. Tegnap valószínűleg megérezték, hogy nagy eső készülődik, és már délután szervezkedni kezdtek. A vörös katonák kert közepén található központi bolyból többezren indultak útnak a körülbelül 20-25 méterrel odébb elhelyezkedő távolabbi bolyhoz. A Nagy Menetelés nevű akciót csak néhány dolgozó biztosította. Körülbelül negyed óra alatt ért el a hosszú sor a kerítésen kívül található provinciára. A tűzrakóhely melletti fűben jobbra, át a kerticsap alatt, fel a járdára, aztán a fűben néhány méter, át egy kerítés alatt, át egy fenyő alatt, aztán a sövény, végül egy újabb kerítés, és onnan már csak laza másfél méter a nyírfa tövén elhelyezkedő kis szürke kupacokig. Itt minden második-harmadik katona a rágói közé vett a föld mélyén egy bábot, majd az egész hadsereg útnak indult visszafelé. Ezt a gyakorlatot háromszor-négyszer végezték el, majd fél órával az eső előtt elcsöndesedett a boly. Mi meg csak álltunk a hülye papucsunkban, és bámultunk, hogy most mégis mi a fene folyik a kertünkben. Profik.

Egyébként máshol is esik minden nap? Kezd elég kiábrándító lenni, hogy sehova nem lehet elindulni nap közben.

Miután virtuálisan is elfújjuk a tizenegy kicsi gyertyát, ami Isti tortáján ragyog, ezzel a kis vidám dallal köszönjük neki, hogy feláldozta az egykori B3ck blogot, így annak testéből kinőhetett a Grund. Köszi, Isti, és persze boldog születésnapot!

A Kossuth Rádión épp a Goldenblogról és általában a blogokról beszélgetnek. Egy szociológus fickó nagyon érdekes dolgot mondott az új találmányok, jelenségek társadalmi elutasításáról. Amint terjedni kezd egy újdonság, három fázisban indul ellene hadjárat:

1. Test: Például: a felhasználót testének romlásával fenyegetik. Ízületei tönkremennek, látása gyengül, ér- és idegrendszere károsodik.

2. Lélek: A felhasználó elmagányosodik, személyisége torzul. Az egyes ember megőrül, barátait elveszti.

3. Teljes társadalmi dezorganizáció: a találmány tönkreteszi a világot, az emberek kivetkeznek magukból, a társadalom megszűnik, és a totális káosz lesz az úr.

Érdekes belegondolni abba, hogy ez tényleg így szokott működni. Elég csak azokra a törikönyves idézetekre gondolnunk, ahol a 19. század embere a vonat ellen emeli fel szavát, őrülettel fenyegetve meg az utazóközönséget. Na most csak ennyi.

Tegyük fel, hogy az alábbi – természetesen fiktív – email érkezik a postaládádba:

A főnököm (róla csak annyit, hogy német, 14 évig profi futballista volt, ma 7 országban országos igazgatója a cégnek, havi 70 milliót keres forintban, van 9 luxusvillája szobányi fürdőkádakkal és külön bejáratú luxuskurvákkal, mert imádja a nőket, valamint gyűjti a luxusmotorokat és a karórákat az 1 euróstól a milliósig)

Itt nem áll meg a csoda, továbbolvasol:

Mert sok pénzzel rövid idő alatt nem sokat lehet kezdeni, viszont kevés pénzzel sok idő alatt annál inkább. Kispénzűeknek legyen megnyugvására, mi nem plusz befektetésekre akarunk rábeszélni, hanem abban segítünk, hogy a meglévőből a lehető legtöbbet hozd ki. És pláne ha annyira panaszkodsz, hogy nincs pénzed, miért ne jönne jól innen-onnan is pár ezer-tízezer forint.

No és persze ez sem maradhat el:

Mindezt amit elmondtam alá merem írni és kételkedőknek, kiábrándultaknak, bizalmatlanoknak nyugodtan továbbadhatjátok.

Igen, téged is megtalált egy “ügynök”, aki meg akar fűzni valamiről, be akar szervezni valamibe. Ma megint betaláltak, de olyan szépen, olyan durván, hogy azóta is alig kapok levegőt.

(tovább…)

“Ebihalak, békák, pontyok hullottak a légkörből” – számoltak be japán civilek az esetről. Egyikük 13 pontyot talált elszórva az autóján, illetve annak környékén, másikuk gépjárművét közel száz ebihal terítette be. Értetlenül állnak a tudósok és a meteorológusok is a jelenség előtt, mert nem tudni mi okozhatta az égi áldást.

Various objects and animals do occasionally fall from the sky: It’s called “Fafrotskies,” short for “fall from the skies.”

Egyes vélekedések szerint a nagy viharok és a szél kiszippantott egy egész blokknyi vizet a tengerből, így kerülhettek az állatok a magasba. Mások úgy gondolják, hogy madarak szájából eshettek ki a finom falatok. Egy biztos, Japánban most kezdődött az esős évszak, úgyhogy sok meglepetésben lesz még részük. Cigány gyerekek potyogásáról nem érkezett hír.

Forrás: Discover

Kövezzetek meg az ilyen posztokért, de én szeretek ide jönni. Mármint a Grundra. Gesztenyével dekázni is szeretek.

Szóval, ha leülök a számítógép elé, én mindig megnézem, hátha írtunk egy új posztot, hátha érkezett 5-6 komment a régebbi posztokhoz, és 1-2 az újakhoz. Rendszerint igen. A barátaim azt mondják, írjátok, írjátok, mert ezért érdemes netezni. És akkor írjuk. Időnként van egy tartalmasabb, összeszedettebb poszt, máskor csak olyan miféle, rövid, kusza. Akkor is szeretek a Grundaktivra jönni, olvasni, hozzászólni.

Most csak ennyi. Köszönöm mindenkinek, aki szereti.

Tézis: A legkisebb királyfi ügyességéről szóló mesék nem csak üres frázisok.

Antitézis: Lófaszt nem.

Szintézis: Szerkesztőségünk legfiatalabb tagja veheti át leghamarabb diplomáját, miután a múlt héten sikeresen leállamvizsgázott.

Gratulálunk, Barbi!

Nem, nem a hegeli dialektika specialistája lett.

Megérkezett a mai nap folyamán az iPhone/iTouch 3.0 szoftverhez tartozó unlock is, amivel függetleníteni tudjuk a 2G/3G készülékünket. Igaz, a 2G-hez eddig is elég volt a Redsn0w alkalmazás telepítése, most viszont már a 3G-tulajdonosok is fellélegezhetnek. A kommentek között magyar Vodafone-használó jelezte, hogy működik, Pannonról még nincs információnk. A külföldi szolgáltatókkal is minden rendben, az USA-beli T-műveknél van egyedül 3G fennakadás. Ha nem sürgős a függetlenítés, akkor inkább várj vele egy kicsit, amíg kiderülnek a problémák. Remélhetőleg nem lesznek.

Hogyan?

1. Frissíts 3.0 szoftverre iTunes-on keresztül!
2. Redsn0w-val vagy PwnageTool-lal jailbreakelj!
3. Indítsd el a Cydia-t vagy az Icy-t!
4. Add hozzá a repo666.ultrasn0w.com repo címet Cydia-hoz vagy Icy-hoz
5. Keress rá az ‘ultrasn0w’-ra és telepítsd!
6. Indítsd újra az iPhone 3G-det!
7. Múkodj!

Az ultrasn0w jelenleg NEM használható iPhone 3GS telefonokhoz!

Figyelem! A Grund semmilyen felelősséget vagy garanciát nem vállal a készülékedért, mindent a saját felelősségedre csinálsz!

Forrás: Dev-Team blog

A hétvégén Orfűn jártunk. A Lovasi-fesztivál, a Fishing on Orfű annyira barátságos és ismeretlen, hogy még az utazási irodában is keresgélniük kellett az eladóknak, mire rájöttek, mire szeretnék jegyet venni. Rövid és szubjektív beszámolónk a kattintás után.

(tovább…)

Épp most fejeztem be a Mátrix trilógiát. Ezen a héten végignéztem mindhárom részt, ami nagy szó, hiszen azt gondoltam, hogy a Mátrixból csak egy van, és a többi holmi töltelék, újabb bőrök lehúzása, vagy elkapkodott szuperprodukció. Hogy ez mennyire nincs így, arra bizonyíték, hogy most írok. Na persze nem nektek bizonyítok ezzel, hiszen ti legjobb esetben is csak holnap reggel kapjátok meg ezt a posztot.

(tovább…)

Twitteren a Grundaktiv

Vicces olvasgatni a különféle véleményeket, okosozás-viharokat, megjegyzéseket a választás kapcsán. Egyrészt tény, hogy ilyen bunkó és fantáziátlan választás szerintem még soha nem volt Magyarországon, másrészt valószínű, hogy ennyi üres frázist és sorozatos luftrúgást a magyar közélet és média sem generált még soha.

Kedves Emberek, egy olyan országban élünk, ahol ma a következő hír jelent meg: “Tömeghisztéria tört ki egy kaposvári áruházban a leértékelt trappistáért. Két embert előállítottak.” Láttunk már ilyesmit egyforintos elemek miatt is, vagy egy pláza megnyitása okán. Ezek után meg sem lepődöm, hogy ennyi hülyeség kering a neten a legnagyobb államilag támogatott tömeghisztéria, a választás kapcsán. A kedvencem, hogy az SZDSZ szavazóit átmenti (!) az LMP-be, és utóbbi egyébként is a hatalmas háttértőke miatt ért el jobb eredményt az előbbinél. Ilyesmiket le lehet írni a kisszobából, de aki ismer SZDSZ vagy LMP szavazót, netán politikust, az vagy a hasát, vagy a fejét fogja ilyen fejtegetéseket olvasván. Az egy dolog, hogy az LMP költséges megoldások helyett leginkább a buzz ad módszerrel kampányolt: az ismerőseim folyamatosan mondogatták, hogy lehet más a politika. Az meg egy másik, hogy az SZDSZ szavazók eleve megvetik és lenézik az LMP-t, mert azt túl lagymatagnak találják a nagy aprócska liberális párthoz képest. Azok a pénzesebb ismerőseim, akik valamiért mégis közel állnak az LMP-hez, ugyanúgy egy pártként tekintettek rá, mint az összes többire. Nagytőkét látni a nem rég még csak civilként tevékenykedő fiatalok mögé egyszerű képzelgés csak.

Elértünk oda, hogy a hírnek egyáltalán nem az a tényleges tárgya, amiről állítólag az adott hír szól. Nem bizony. A hír szerzője saját magáról állít, saját kompetenciáját villogtatja. A hír intenzitása nem az esemény intenzitásával (pontosabban az általa várhatóan kiváltott érzelmek intenzitásával) arányos, hanem a hír szerzőjének feltűnési vágyával. Ott tartunk, hogy mindenki kényszeresen igyekszik egyre súlyosabb marhaságokat leírni csak azért, hogy őrá kattintsanak. Látjuk ezt nap mint nap az Index blogdobozában is, ahol az ismert “nagy” blogok már akkor kijönnek az elsőverziós értelmezésükkel, amikor maga a hír még csak egy mondat valamelyik távirati iroda asztalának a sarkán. Mostan mindenki nagyon jó politikai elemző, máskor meg a gazdasághoz ért hirtelen ugyanaz a húsz ember. Egész nap jön a csőből az egyféle vélemény, az információfüggő ember pedig nem érti, hogy érezheti mégis jól magát két internet nélkül töltött nap után. Hát úgy, hogy egyszerűen sületlenségek özöne az, amit információ néven magunkba szippantunk. Egyrészt a mainstream internetes médiának (a blogokat is ideértve) végre állást kéne foglalnia az értékelvű újságírás mellett, másrészt kívülről divergenssé kéne tenni a netes tömegtájékoztatást, hogy esélyünk legyen érdemi információk, és a valósággal köszönőviszonyban lévő hírek befogadására is.

Helyzetjelentős poszt, minden nyáron születik egy-két ilyen. A nyárra egyébként – nem tudom, mennyire figyeltek – mindig az a jellemző, hogy az ember hirtelen mindenre ráér, miközben szinte semmire. Ha hű szeretnék lenni az elmúlt napok, esetleg hetek szubjektív történéseihez, akkor most egy hosszú és soktételes olvasónapló következne. Szinte kizárólag mesterművekről írnék, mint például a “lelkes ateista” evolúciós biológus Dawkins által írott A hódító gén, vagy az alapműnek számító Személyiségtípusok Jungtól. A többiről inkább hallgatok, az ismert aforizmának megfelelően: “Előbb mutatnám meg a seggem, mint a könyvespolcom, mert a segge minden embernek ugyanolyan.” Egyébként meglepő tapasztalni, hogy olvasni csak érdek nélkül érdemes. Rezdületlen lélekkel, kizárólag az érdeklődéstől és a megértés akarásától hajtva.

Az elmúlt év, nagy túlzással, egészen nyárszerű volt. Bizonyos dolgokkal nem kellett foglalkozni idén, más dolgok folyton szem előtt voltak. Eközben szerencsére jutott idő az egyéni érdeklődés kielégítésére is, ami – nem csak a szerencsének köszönhetően – közel egybeesik a kötelességgel. Külön köszönöm mindazoknak, akik az elmúlt két félév olvasmányaival és hallgatnivalóival elláttak. Rengeteg könyvet kaptam, cédéket, verslemezeket, képregényeket, filmeket. Aki ismer, tudja, hogy a könyvek állnak hozzám a legközelebb, a “szakrális objektumok”, az élet tanítómestereinek maradékai. Elmúlt már az a késztetés bennem, hogy minden élményről, aháról, dühről, rácsodálkozásról beszámoljak. Pedig külön posztot érdemelne Kányádi Sándor több, mint húszéves verslemeze, a Vannak vidékek. Külön írhatnék egy sor “kötelező olvasmányról”, mint termékenyítő gondolatok hadáról. Vagy itt az egyik legfrissebb szerzemény, egy foghíjas Esterházy kötet, valamilyen hagyatékból. Arról sem szabad megfeledkezni, amit az egyik neves múltszázadi gondolkodó mondott: “amíg az embernek vannak saját gondolatai, addig nem szabad olvasni.” Valahogy így. A könyvek szeretetre méltóak. Lám, hogy el lehet velük terelni a figyelmet a lényegről. Miközben mégis segítenek – az olvasónak – ráérezni a valóság ízére. Nofene.

Most pedig, az eső csöndesedésével és az európai parlamenti választások miatti zuzmogás múlásával elkezdődik végre egy tevékeny, értékes, produktív nyár. Egy – szintén neves – szerzőm szavai szerint a tulajdonképpeni ember ott kezdődik, ahol az ösztönök véget érnek, és megjelenik a felelősség. Ezzel kívánok én is mindenkinek felelősségteljes nyarat, és laza, mégis határozott gyeplőt az ösztönökhöz. Höjj!

Mostanság a ZP kapcsán is két csoportba lehet sorolni az ismerőseimet. Az egyik kategóriába azok tartoznak, akiket némileg felháborít, hogy egy szórakozóhely csak úgy fagocitálja a környezetét. A többiek pedig az általában öntudatlan, nyegle és mindig épp másnapos fiatalok (szevasztok!), akik az egészből annyit fognak fel, hogy “a jó kis zépébe mit kötekedel undorító index”.

Az Index elég sokat foglalkozik azzal, hogy vajon összefügg-e a politika a Goldmann tér bekebelezésével. Most egy szerintem nagyon frappáns és ütős kis videot dobtak össze Tbg-ék annak kapcsán, hogy állítólag egy kis parkosítással szimpatikusabbá igyekszik tenni magát a Zöld Pardon. A felvétel olyan gecizős (bocs Barbi, de ez a legjobb kifejezés rá), hogy komolyan mondom, Bálint gazdát megsajnáltam. Engem csak az érdekelne, hogy amikor a Barátok köztös lány bemondja, hogy “majd a lakók” öntözik a frissibe kiültetett dáliákat, azt komolyan gondolja-e, vagy csak gyorsan szeretne válaszolni. Aki tudja a megfejtést, írja meg!

A magyar neten tipikusan olyan bloggerek publikálják – gyakran akár igen jó minőségű – bejegyzéseiket, akik kényszernek érzik, hogy bizonyos témákban megnyilvánuljanak. Például a Reakció vagy a Konzervatórium (persze kérdés, ezek mennyiben tekinthetők még blognak) szinte semmit sem hagyhat ki, ami épp aktuális, ami a politika iránt csak szemernyit is érdeklődő olvasót vonzhat. Jól látszott ez a Bolíviában lelőtt magyarok ügyében, ahol szinte mindenki jól meg akarta mondani a magáét. Ebből aztán olyan levegőbe puffogtatás lett, olyan értelmetlen luftok, amit kimondottan kellemetlen volt látni. (Nem feltétlenül az említett két blogra gondolok most.)

Mostanában újabb divat dívik: mindenki megmondja, kire fog vagy kire nem fog szavazni. Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy az illető a “fülke magányában” behúzandó ikszről szeretne valami mélyenszántót elmondani, hanem a politikai véleményét igyekszik egy burkolt, még elfogadható, intimnek tetsző formában kommunikálni. Ez nagyon érdekes is lehetne, ha a magyar net nem volna ugyanolyan vízfejű, mint szinte minden más Magyarországon. A magyar internet is tipikus urbánus műfaj. (Ez alól még a net nemzetinek nevezett szegmense sem kivétel.) Sértegetés szándéka nélkül mondom, hogy főként olyan emberek alkotnak benne, akikről nem tudjuk, honnan jöttek, és miért beszélik azt, amit. A Budapestország-probléma nem újkeletű, de valószínűleg mindaddig fenn fog maradni, amíg nemzetállamok léteznek a Kárpát-medencében. A vidék felé való érzéketlenség, a politika neoliberális értelmezése tipikus jegyek, akárcsak az “egynégyzetméteres ember” életstílusának propagálása. Nincs ezzel semmi baj, a nagyvárosi környezet ilyen gondolkodást enged meg lakóinak. Az sokkal nagyobb baj, hogy ezek az emberek szinte kizárólag saját gondolkodásukat, stílusukat, életvitelüket hirdetik fennen. Így aztán az sem véletlen, hogy aki a fővárostól távolabb él, és élni akar, egyetlen vágyának tekinti a Pestre való felkerülést.

Ebből a vízfejűségből születnek az olyan szélsőséges gondolatok, mint némely vegetáriánusok (akár a saját test, akár az állatok felé vett) bálványimádata, a “hülye kérdésre hülye válasz” kerékpáros-őrület vagy a politikai középenállás hamis (de legalábbis általam ebben a formájában károsnak tartott) gondolata. Érdekesek ezek az elemzés-féleségek, de elolvasásukkor mindig tudatosítani kell, hogy szinte kizárólag egyetlen fajta véleményt képesek általuk kommunikálni: a világgal együttműködő városi emberét. Akivel nincs semmi baj egészen addig, amíg nem hiszi azt, hogy kizárólag őbelőle áll Magyarország.