Twitteren a Grundaktiv

Vicces olvasgatni a különféle véleményeket, okosozás-viharokat, megjegyzéseket a választás kapcsán. Egyrészt tény, hogy ilyen bunkó és fantáziátlan választás szerintem még soha nem volt Magyarországon, másrészt valószínű, hogy ennyi üres frázist és sorozatos luftrúgást a magyar közélet és média sem generált még soha.

Kedves Emberek, egy olyan országban élünk, ahol ma a következő hír jelent meg: “Tömeghisztéria tört ki egy kaposvári áruházban a leértékelt trappistáért. Két embert előállítottak.” Láttunk már ilyesmit egyforintos elemek miatt is, vagy egy pláza megnyitása okán. Ezek után meg sem lepődöm, hogy ennyi hülyeség kering a neten a legnagyobb államilag támogatott tömeghisztéria, a választás kapcsán. A kedvencem, hogy az SZDSZ szavazóit átmenti (!) az LMP-be, és utóbbi egyébként is a hatalmas háttértőke miatt ért el jobb eredményt az előbbinél. Ilyesmiket le lehet írni a kisszobából, de aki ismer SZDSZ vagy LMP szavazót, netán politikust, az vagy a hasát, vagy a fejét fogja ilyen fejtegetéseket olvasván. Az egy dolog, hogy az LMP költséges megoldások helyett leginkább a buzz ad módszerrel kampányolt: az ismerőseim folyamatosan mondogatták, hogy lehet más a politika. Az meg egy másik, hogy az SZDSZ szavazók eleve megvetik és lenézik az LMP-t, mert azt túl lagymatagnak találják a nagy aprócska liberális párthoz képest. Azok a pénzesebb ismerőseim, akik valamiért mégis közel állnak az LMP-hez, ugyanúgy egy pártként tekintettek rá, mint az összes többire. Nagytőkét látni a nem rég még csak civilként tevékenykedő fiatalok mögé egyszerű képzelgés csak.

Elértünk oda, hogy a hírnek egyáltalán nem az a tényleges tárgya, amiről állítólag az adott hír szól. Nem bizony. A hír szerzője saját magáról állít, saját kompetenciáját villogtatja. A hír intenzitása nem az esemény intenzitásával (pontosabban az általa várhatóan kiváltott érzelmek intenzitásával) arányos, hanem a hír szerzőjének feltűnési vágyával. Ott tartunk, hogy mindenki kényszeresen igyekszik egyre súlyosabb marhaságokat leírni csak azért, hogy őrá kattintsanak. Látjuk ezt nap mint nap az Index blogdobozában is, ahol az ismert “nagy” blogok már akkor kijönnek az elsőverziós értelmezésükkel, amikor maga a hír még csak egy mondat valamelyik távirati iroda asztalának a sarkán. Mostan mindenki nagyon jó politikai elemző, máskor meg a gazdasághoz ért hirtelen ugyanaz a húsz ember. Egész nap jön a csőből az egyféle vélemény, az információfüggő ember pedig nem érti, hogy érezheti mégis jól magát két internet nélkül töltött nap után. Hát úgy, hogy egyszerűen sületlenségek özöne az, amit információ néven magunkba szippantunk. Egyrészt a mainstream internetes médiának (a blogokat is ideértve) végre állást kéne foglalnia az értékelvű újságírás mellett, másrészt kívülről divergenssé kéne tenni a netes tömegtájékoztatást, hogy esélyünk legyen érdemi információk, és a valósággal köszönőviszonyban lévő hírek befogadására is.