Még a Triton koncerthez tartozik ez a kis video. A felvétlen Pável Norbert és barátai láthatóak-hallhatóak, akik a hang nevű kézidobon játszanak.

(tovább…)

Tegnap délután felhívott Podi, hogy van egy jegye az esti Yann Tiersen koncertre. Mivel előtte Bajla kitwittelte, hogy elő- vagy utózeneként a múltkori tangóharmonikás fickó, David Yengibarjan is fellép, rögtön igent mondtam a programra.

(tovább…)

Kattra megnő. (A képen csatlakozó egy férfi, aki gondolom extrán kangörcsös, ám igaz magyar.)

Yengibarjan Dávid, az örmény születésű tangóharmonikás 1995 óta él Magyarországon. Tegnap este egy baráti fröccsözésen dobta fel valaki az ötletet, hogy települjünk át a Tűzraktérbe, és hallgassuk meg Yengibarjan koncertjét. Engem meglepett.

(tovább…)

A srácok választási ígéretekről és egyebekről beszélgetnek Nyakó István MSZP szóvivővel, majd Kósa Lajos Fidesz alelnökkel.

2006-09-05 – Budapest Rádió 88.1
Letöltés itt.

Az elmúlt években tökélyre fejlesztettem a könyvvásárlás képességét. Gyakorlatilag bármit be tudok szerezni, méghozzá emberi áron. A Bookline szinte tökéletes rendszert épített, az antikváriumok összekapcsolása méltán emelte Magyarország egyik legnagyobb internetes kereskedőjévé ezt a remek könyváruházat. Van, hogy a Bookline mégsem elég, különösen ritkaságok tekintetében szokott cserben hagyni. Hogy csak egy példát mondjak: évek óta szeretném megvenni Oswald Spenglertől A Nyugat alkonya című kétkötetes történelmi monográfiát. Az Európa Könyvkiadó valamiért következetesen úgy gondolja, hogy a világ egyik legnagyobb hatású könyvére 1994 után nincs szükség Magyarországon, úgyhogy Spenglert legfeljebb könyvtárban olvashatom. Érdekesség, hogy múltkor feltűnt a Bookline-on körülbelül 40.000 Forintért. (Tényleg, tudtátok, hogy tőlük még Bookline Tesztkönyvet is lehet rendelni?)

Épp az ilyen beszerezhetetlen könyveket szerezhetjük be az eladomakonyvem.hu segítségével. Ez az oldal tényleg csak ennyi: van egy (-két, sok) eladó könyvem, úgyhogy meghirdetem. Itt aztán lehet csemegézni, igazi ritkaságokat is találhatunk még az előtt, hogy az antikváriumból valaki elhappolná előlünk, mert teszem azt előjegyezte magának. A dolog legmókásabb része maga a vásárlás. Én mindig a személyes találkozást kérem, és imádok ilyenkor néhány mondatot váltani a másik féllel. A könyv eleve megelőlegezi a közös témát, úgyhogy mindig pozitív érzésekkel indulok haza egy-egy beszerzőútról. Az árból nyugodtan alkudhatunk, ez a lap tényleg arról szól, hogy az egyik jófej ember meg akar szabadulni a könyvétől, a másik jófej ember pedig meg akarja szerezni azt a könyvet. Pont azt. Úgyhogy használjátok az eladomakonyvem.hu-t, ha könyvre van szükségetek. Azt még nem tudom, minek ennyi könyvet elolvasni, de egyszer majd csak kiderül ez is!

És valaki épp most viszi el Spenglert 19.000-ért.

Nem ismerem Bornai Tibort (feltehetőleg az én szegénységi bizonyítványom ez), ezért az ilyen bejegyzések alapján vagyok kénytelen véleményt kialakítani róla (részlet):

“Genf mellett beindították a hadronütköztetőt. Hadronok fognak ütközni. Fene tudja… Jó ez nekünk? Adott valaha olyasmit a tudomány, ami javított az életminőségünkön? Azok véleményével  szimpatizálok, akik szerint nem. Talán feketelyukat nem fognak csinálni, ha pedig mégis, azt úgysem fogjuk észrevenni. Cupp.” - TOVÁBB

Kedves Tibor! Ön – kijelentésének megfelelően – minden bizonnyal nem használ se mosógépet, se mosogatógépet, hajszárítót, tévét, számítógépet, internetet (a bejegyzése szinte biztosan ásó-kapa-nagyharanggal vésődött be a freeblogra), elektromos áramot, gázt, telefont, autót vagy egyéb tömegközeledési eszközt. Feltételezem, hogy ma is egy évezredes jurtában lakik, hisz az építészet eredményeit is lenézi, azok az Ön életminőségét, életszínvonalát nem emelik. Felteszem azt is, hogy Ön és családja sosem kapott oltásokat, vitaminokat, soha nem járt orvosnál, s életében egyetlenegyszer sem merült fel Önben, hogy gyógyszert vegyen be esetleges fájdalmaira.

(tovább…)

Az első előadás, azaz 2008 májusa óta, sőt már az azt megelőző beharangozó fázisban is zavaróan bugyutának tartottam a címet. Hogy lehet egy bárminek ilyen nevet adni?

Megérkezéskor kilométeres sor fogadott a ruhatárnál, ahol egy fél nézőtér kabátjait két idős hölgy rakodta. Innen üzenem a kedves szervezőknek, hogy ez ilyen formában bizony kevés, ahonnan példát lehet és kell venni: Vígszínház.

Szeretem a musicalt úgy általában, mert könnyed, akkor is érthető, ha három percig nem összpontosít a néző, fülbemászó dallamokkal operál és ezek révén a huszadik-huszonegyedik századi, tévé előtt nevelkedett ember is könnyen megtalálhatja a maga helyét a színházban. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor pár éve kijöttek Harry Potter-könyvek: teljesen mindegy, hogy mi a véleményed róluk, de tény: Rowling emberek millióival szerettette meg az olvasást, mint olyat.

(tovább…)

Várom a tavaszt. Ez aktív nem-cselekvés. Gőzölgő üreskávéval a kezemben állok a nyitott ablaknál, és a háztetőket nézem. A hideg levegő köztudomásúan megnyugtatja a tüdőt, ezért mélyeket lélegzem. Nem történik semmi, és a következő gondolatban már a cipőm keresem, nem a tavalyi bérlőket.

(A feketerigó hangjának felvételét 2009. március 13-án készítettem.)

Rontása tört ránk a dúló viharnak. Megint az életünk a tét. Egyelőre csak a környezet és a bőrünk-szemünk sínyli meg, hogy az EU-ban valamilyen furcsa okból kötelezővé tették az energiatakarékos izzók használatát. Csak idő kérdése, hogy valamelyik internetes lap megírja: a takarékos izzó használója idővel elmagányosodik, személyisége dezorganizálódik, míg végül a személy teljesen megőrül. Ha ez így megy tovább, tömegek vetkőznek ki magukból, anarchia áll be, és búcsút inthetünk a társadalomnak. (Magyarázat itt.)

A fentiekkel mit sem törődve vettem tegnap két darab energiatakarékos izzót. Galád módon, szó nélkül fogom lecserélni a lakótársak szobájában a hagyományos 60W-osat erre a 15W-osra. A fényereje állítólag közel azonos. Ettől persze nem lesz jogunk többet égetni a villanyt, sőt. A lényeg, hogy megcselekedtem, amit megkövetelt az EU.

Mostantól minden péntek reggelén felkerül ide a Grundra a Demokrácia Rt. egy adása. Aki nem ismerné, annak elmondom, hogy ez egy egészen sajátos rádióműsor volt a másként gondolkodók szerkesztésében. Érdemes belehallgatni, még ha elsőre kicsit furcsa is. Az összes adás elérhető a neten, és mi most újraközöljük az összeset. Hallgassátok ti is!

2006. 09. 04. Budapest Rádió 88.1
Letöltéshez jobbklikk ide.

Ha sokan egyet fújnak, akkor ellene kell menni a trendnek: menő saját véleménnyel rendelkező egyénként azt mondani, ami a szokásnak, a közvéleménynek nem felel meg, még akkor is, ha ordenáré nagy hülyeség az egész. Ma Magyarországra ennyi jut el a külföldi sztárbloggerségből és az egész attitűdből: keményen, ellentmondást nem tűrő hangon kinyilvánítani kifizetődő. Nem csinál mást Tóta W. Árpád sem, szembemegy a századok, évezredek óta Európa gyökereként számon tartott kereszténységgel, sarkít, kifiguráz, de végül minden írásáról elmondható: “odafosta a spanyol viaszt“.

Amikor pár hete a rádiófrekvencia pályázat eredménye napvilágot látott, azonnal megjelentek az interneten a két régi motoros eltűnését szorgalmazó és üdvözlő írások. Lehet nem szeretni a Bochkor-Boros párost, lehet nem szeretni Vágó Pirost, Rákóczi Ferencet, Vogát, Sebestyén Balázst, Vadon Jánost, Gombos Edinát, de nem lehet azt mondani, hogy a Sláger Rádió és a Danubius Rádió felszívódása bármelyik egyszerű embernek előnyös lenne, ismerve a helyükre kerülő médiumokat. Figyelem, az utolsó tagmondat kifejezetten fontos, ennek tükrében írom, amit írok.

Az embereknek minden kétséget kizáróan szórakozást jelentett e két adó, nem többet, nem is kevesebbet. Abba nem szeretnék belemenni, hogy már pusztán megtérülésügyileg is jobban járt volna az ország, ha a régiek pályázatát fogadja el, s az ő szerződésüket újítja meg. A két nyertes adó nem konkrét összeget ajánlott, hanem bizonyos (reklám)bevételeinek felét. Elárulom nektek, hogy ha a Sláger Rádió éves eredményét nézzük, akkor ez az 50% jóval több lenne, mint a Sláger által a pályázaton ajánlott összeg, de! Gondolkozzunk reálisan, egy politikai adó, de ne legyen politikai, akár egy sima beszélgetős adó (lásd még: Kossuth Rádió) hogy a fészkes fenébe termel ki a sláger rádiós bevételszintet akár csak megközelítő eredményt? Eleinte talán menni fog a dolog, az első hónap még ott lehet valahol a számított küszöbnél, aztán erőteljesen csökken majd a hallgatottság, amit triviális következményként a reklámbevételek fokozatos elfogyása követ.

Ma éjfélig lehet hallgatózni, utána meg majd kiderül. Nekem egyik sem fog hiányozni, de megértem azokat, akiknek igen. (Alkalom adtán azért jól esett belehallgatni Vas Maya műsorába.)

Nem gond, hozzáadjuk az egész ügyet (főleg a hátterét) ahhoz a nagy zsák tartalomhoz, amiben a külföldre költözés okait és indokait gyűjtögetjük. Nem nagyon fér már.

Nagyon kellemes érzés a hajdanában, még középiskolás időkben összegyűjtött latin tudást olyan szituációban használni, amire nem is számítottam soha. Igenis, egy holt nyelv (elsősorban nyilván az ókori/középkori latin) ismerete nagyon sokat segít a további célok elérésében. Többek között egyetemi tárgyak anyagai tűnnek ismerősnek (pl. Látás, nyelv, emlékezet), pedig soha nem hallgattam semmi hasonlót (tanulás nélkül, pusztán a latin ismerete és az abból történő következtetések miatt négyesre abszolválva – a szerk.); emellett indogermán nyelvek különböző szavainak, kifejezéseinek felismerése és az erre történő rácsodálkozás tartozik a kialakított és tudattalanul szerzett kompetenciák közé. Talán nem árulok egy nagy titkot, ha megjegyzem, hogy különösképpen az olasz esetében szembeötlő a hasonlóság – nyilván nem véletlenül. Bizonyos nyelvtani szituációkban akár 60-70%-át is érteni lehet a beszédnek úgy, hogy az illető soha, ismétlem, soha nem tanult olaszt! Néha nekem is sikerült, nem gyakran, de volt rá példa.

(tovább…)

Sordet anátli pondatoka filszek iton!

1. Meserli hudi ……………… keszem u nensa, les?
2. Kin Rohi Merva se ……………… pasza.
3. ……………. ilti noto?
4. Mos szilontok …………….. perkuli u neti.
5. Rebami ………….. fonta ud setke pore.

10 / __ suj

(tovább…)

Ha már egy ideje mindig máshol lakik az ember és megszokja a változásokat, nagyon meglepődik, ha egy új helyen öt perc alatt otthon érzi magát.

(tovább…)