A régi gázgyári lakótelep Budapest egyik apró csodája. Mi pedig szeretjük az apró csodákat, és meg is mutatjuk őket!

Miféle életszentséget őriznek az egykori gázgyárhoz tartozó lakótelep mállófalú házai, és a hozzájuk tartozó kis szőlőskertek? Miféle ligete ez az életnek, ahol lakni talán sosem volt különösebben jó, de élni még lehetett?

Város a városban: a parkot és játszóteret körbeölelő sárga házikók vasutaszöldre festett ablaktábláikkal és ajtóikkal igazi kis külön világot alkotnak a római part mellett, Óbudán.

Néhány száz méterre néhány évezreddel korábbi romokat találunk, hisz csak az északi vasút választja el egymástól a gázgyári lakótelepet és Aquincum-városrész panelházait.

Nincs két ugyanolyan ház. A zöld szúnyoghálók mögött halványsárga égők fényében vacsorázó családot látunk, a kis szélfogóban létra, locsolókanna állnak. Csend van, a Nap mindjárt eltűnik a Hármashatár-hegy mögött, és a kis lakótelepet lassan belepi az esti köd.

A házak körül szőlők, lugasok, zsebkendőnyi gyümölcsösök. Bennük apró, gazdagon faragott padocska áll a rövidre nyírt füvön. A szépen gondozott kertecskék közötti ösvényeken sétálva körbejárhatjuk a környéket.

A gázgyári lakótelep legalább akkora jóság, mint a Wekerletelep Kispesten.

Itt pedig az egész felülnézetben, segítve az odajutást:

Nagyobb térképre váltás

Gergo