Hivatalosan tavasz van, ugyanis március 1. a meteorológiai tavasz kezdete. Mi, földiek ebből nem sokat tapasztalunk, ma például hóesésben kellett hazajönni Óbudáról. Az égből nézve persze nevetséges a problémánk, felülről letekintve a Föld egy virágoskert: itt most épp pihi van, de például Thaiföldön egész jó idő lehet. Talán éppen a helyi vénasszonyok nyarát élvezik, vagy ilyesmi.

Nálunk sok minden arról árulkodik, hogy egyelőre marad a jeges-fagyos-hárompulcsis időjárás. Például a met.hu. De a jó öreg, és egyébként jobb sorsra érdemes Vörösmarty is bezsákolva figyel a róla elnevezett téren, és így leginkább a manapság divatos és tragikus fojtogatós szexnek állít csak emléket. Hogy ezt a téliesítést ki gondolta jó megoldásnak… Sebaj, gondoljunk csak arra, hogy fentről mindez csudaszép, egy virágoskert. Történhet itt bármi.

No de nem csak Vörösmarty az egyetlen, akivel ilyen rútul kibabrált az utókor! Nézzük meg, milyen tisztelet övezi Radnóti Miklóst, a magyar költészet szebb napokat is látott alakját!

Monthy Python jelenetbe illő volna, ha néhány percnyi szöszmötölés után a pakolászó munkások a magyar nyelv jól ismert “mitbámulszhe?!” fordulatával igyekeznének rábeszélni a kopottruhás Radnótit a távozásra. Sajnos ilyesmi nem történt, pedig én simán el tudnám képzelni.

Szóval láthatjátok, a tél most már tényleg nagyon unalmas. Talán március 15-e elhozza a tavaszt meg a szabadságot nemzetünk nagyjainak is, például Vörösmarty Mihálynak és Radnótinak. Egyébként ez a poszt kiváló példa arra, hogy nem csak egy versben kerülhet össze ez a két, egyébként más-más korban élő fickó, hanem ilyen egészen semmilyen blogposztokban is.

Update 21:00-kor:

Gergo

A Riverride-ban az a jó, hogy viccesen néz ki, és a magyaroknak nem is olyan nagyon drága. Vajon ezt is ki kell próbálni?

(tovább…)

A hétvégén bővült a gépparkom egy Olympus C-2500L típusú fényképezőgéppel. A megjelenés évében, 1999-ben írott review-k szerint ez volt az Olympus high-end masinája, a professzionális eszköz. A kész képeket nézve ma már csak mosolygok azon, hogy valaha horribilis összegeket is kipengettek ezért a kissé otromba jószágért, ám szó sincs róla, hogy lenézném újdonsült fix obis (de 3x optikai zoomos) barátomat. A végtelenül csöndes működésű, szupergyors C-2500L a maga korában valóban csodának számíthatott, és némely területen még mindig odaver a 2006-ban vett Lumix-szériás Panasonicomnak. Igaz, az egy utrazoomos bridge, tehát nem tükörreflexes, mint ez az Oly.

(tovább…)

Egyre többen mondogatjuk, hogy legyen végre nyár, elegünk volt a sok hidegből meg fagyból. Pedig csak egy kicsit kell tennünk azért, hogy a jót is meglássuk a télben!

(tovább…)

Most hétvégén zajlik Budapesten a Vajdahunyad-vár körül a Mangalicafesztivál. Igaz, nagyjából minden gasztrofesztnél előre borítékolhatnánk, mivel fogunk találkozni, ezúttal a mangalica elég jó hívószónak bizonyult ahhoz, hogy kilátogassunk a Ligetbe.

(tovább…)

Csók István 1937-es, Margit-híd című festményén csodálkoztam rá a a villamosra, a bakdarura, és úgy egyben az egészre. Ugyanaz van, mint régen, na. Csak bele ne trotilozzák ezt is a Dunába. Nem azért van.

És ugyanez az index fotóján 2009-ből:

Video a hídjavításról itt.

Gergo

Tegnap délután 7-es erősségű földrengés rázta meg Haiti utcáit, amit aztán 12 utórengés követett, melyeknek erőssége 5 körüli volt. Milliók hagyták el otthonaikat, s a becslések szerint ezrek haltak meg. A világ minden tájáról értkeztek mentőcsapatok, hogy segítsék a bajba jutottakat. A boston.com 36 darab megrázó felvételt közölt a balesetekről, gyenge idegzetűek ne menjenek az eredeti oldalra.

A régi gázgyári lakótelep Budapest egyik apró csodája. Mi pedig szeretjük az apró csodákat, és meg is mutatjuk őket!

(tovább…)

Mit allit ez a kelenfoldi plakat?

Egy orszagnak, amelynek van ugyan teli idegenforgalma, de jegesmedvei nincsenek, biztos, hogy egy olyan plakattal kell kampanyolnia, aminek harmadat az emlitett eszaki-sarki allat foglalja el? Ertem en, hogy par eve Knut, a “cukorfalat” nemet allatkerti jegesmedve sokak szivet megdobogtatta, es egyebkent is mennyire edes, amig nem harapja le tobol a labad, de kicsit gyenge egy egesz orszag imidzset es turisztikai forgalmat erre epiteni, nem?

Erezhette az ugynokseg is, hogy ez a produktum igy, ilyen formaban igencsak keves lesz, es apro betukkel – mintegy magyarazatkent, az asszociacio helyes utjat szankba ragva – besuvasztottak az allatok ala: “Ebben az evben meg a jegesmedvek is Szlovakiaban pihennek…”.

Mi a fenenek? – kerdi az ertetlenkedo blogger jogosan. Talan mert olvad az eszaki-sarki jegtakaro?

Ezzel el is jutottunk Koppenhagahoz, amirol remelhetoleg Kicsu es Gergo uj zold blogjan (http://foldoninnen.blog.hu/) olvashatunk majd bovebben.

Az advent idején kufárok lepik el a Vörösmarty teret, és mégis annyira jó ott körbejárni, és csak nézni a sok színes-szagos árut, a gőzölgő forraltbort, sülteket, kerámiákat. Igen, ez tényleg egy ilyen rövid bejegyzés.

Egy kisebb tömeg vonul el előtte nap mint nap. Kétlem, hogy túl sokan észrevennék. Pedig a száz évnél is idősebb falfirkák igazi különlegességei Budapestnek.

(tovább…)

Akik Lágymányos felé járnak, gyakran láthatják ezt a szobrot. Régi vágyam vált valóra, amikor végre lefényképeztem. Ha egyszer lesz rá időm, rendes géppel is lelövöm a betolakodót. ET, a földönkívüli kalandjai a Földön. Igen, most csak ennyi.

Azt már régóta lehet sejteni, hogy a következő tíz év is bővelkedni fog a könnyfakasztó politikai történésekben. Ezért is indítottuk Politika utca című sorozatunkat, ahol időnként egy-egy bosszantó, humoros, vagy épp tök jellegtelen politikai geget mutatunk be.

Elhelyezték itt Pesten ezeket a gyönyörű, préselt falemezből a fák köré tákolt felületeket. Erre kell a kampány-plakátokat ragasztgatnia a pártoknak. (Azért ehhez a Kétfarkú Kutya Pártnak is lesz egy-két szava, remélem.) Ettől aztán körülbelül olyan szép lesz az utca, mint Nagyvárad külvárosa. Nem is ez a lényeg, hanem hogy kora reggel ott figyelt az addig üres faliújságon Morvai Krisztina és a Jobbik plakátja. Egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy le kéne fotózni, amíg nem késő.

(tovább…)

Egyáltalán nem vagyok tipikus férfi ezen a téren: nem fordulok utána minden motorbúgásnak, nem hidalok le egy sportkocsi repülőrajtjától, nem olvasgatom egész nap a totálkárt. Ám néha mégis feltör bennem apu, aki kocsit akar. De csak ha ilyen szép jószágokat hoz szembe a futószalag-út, mint ez a Volkswagen.

(tovább…)

Még jó multkorában, valamikor a Tarka Magyar idején Podi kattintott pár képet az Erszébet téren, amikor Péterfy Bori és Till Attila együtt adták át a Gödör melletti bringaparkolót. Klassz kampányfogás, fiatalos, lendületes, amolyan budapesti. Elképzeltem, ahogy kétszáz méterrel odébb sztárjaink beszállnak egy autóba, kapcsolnak egy menekülő kettest, és üveghangon megsípoltatva elhúznak a kabrióval. Utánuk pedig csak a füstölgő beton marad, meg néhány árva P-alakú bringatároló. Rosszul képzeltem!

(tovább…)