A valóságunk nagyjából olyan, amilyen lelki valóságot teremtünk magunknak. Ha a lelki valóságomba azt emelem be, hogy engem az emberek csak átvernek, kihasználnak, meglopnak, akkor én egy olyan valóságban fogok élni, ahol tényleg így bánnak velem.

Alig egy napja vettem észre az első PPO-val kapcsolatos csiripet a yamm.hu arénájában. Össze is rezzentem, ugyanis 2-3 évvel ezelőtt többször is rajtuk keresztül töltöttem fel az akkor még kártyás mobil-egyenlegem. Nekem szerencsém volt, ugyanis közben lejárt a régi bankkártyám. Így nem lettem rövidebb. Igen ám, de –

(tovább…)

Csak hogy mindig tudd:

http://isitchristmas.com/
(évente egyszer visszatérő alkalom:))

Boldog, Békés Karácsonyt mindenkinek!

Jutka néni tartotta a számítástechnika szakkört. Informatika óra akkor még nem volt (az csak néhány évvel később, a gimnáziumban), ellenben Commodore-ból két típust is használtunk. Az egyik színes volt, a másik meg okos. Circle.

Csak halványan emlékszem: valamikor 1994 és 1996 között kaptam az első ingyenes internet bont Jutka nénitől. Az iskolától néhány utcányira volt a MATÁV irodája, ahol az ügyfél rendelkezésére állt egy vagy két számítógép. Odaadtam az internet bont, és akkor INTERNETEZTEM. Én. Hogy mi a fenét néztem, mit csináltam, arra már egyáltalán nem emlékszem. Akkoriban jött ki az Age of Empires, és ezt akkor nagyon izgalmasnak találtam. Katapultok, balliszták, kulturális evolúció. Biztos erről olvastam az interneten.

Most, hogy egy régi könyvből kihullottak ezek a régi dokumentek, sok minden eszembe jutott arról a korról. A napközidíj hosszú papírcsíkja, amit a tanítónéni vágott fel nekünk. Kosáredzések. Tanulmányi versenyek. Vagy hogy akkoriban még előre kiszámíthatóan, rendre befagyott a Balaton telente. Most egy netbook mögött ülök, csiripelő modemek helyett már szélessávú internettel csatlakozom az internethez. A tanítónénik ottmaradtak az iskolák falai között. A Balaton már nem fagy be. Ment-e a könyvek által a világ elébb? Ment. És valahol ott maradt szinte minden bája a gyerekkori képeskönyvek lapjain.

Amint arról rivera is beszámolt a SpottrHU-n, a napokban megérkezett az Adobe Photoshop Iphone-os verziója a magyar AppStore-ba is. Az asztali gépek legbutább képszerkesztői is tudják mindazt, amivel a program megpróbál betörni egy mindeddig kevésbé belakott területre, konkrétan a könnyed, telefonos képszerkesztés otthonába. Ne feledjük azonban, hogy mobil alkalmazásnál ezek az alap lehetőségek is fontosak, nyilván a szoftver nem a desktop megoldásokkal akar versenyezni. Crop, b&w, szaturáció, expo, stb. funkciók kaptak helyet a programban – nagyon szerethető az egész koncepció, egyszerűen, ujjal, kattintgatva és huzigálva kezelhető. Külön tetszetős, hogy az Adobe ingyen adja a terméket. Ezen talán meglepődünk egy kicsit, ismerve a hagyományos PS rendre magas árait, de nem ellenkezünk. Élvezzük a jót.
(tovább…)

Nem ismerem Bornai Tibort (feltehetőleg az én szegénységi bizonyítványom ez), ezért az ilyen bejegyzések alapján vagyok kénytelen véleményt kialakítani róla (részlet):

“Genf mellett beindították a hadronütköztetőt. Hadronok fognak ütközni. Fene tudja… Jó ez nekünk? Adott valaha olyasmit a tudomány, ami javított az életminőségünkön? Azok véleményével  szimpatizálok, akik szerint nem. Talán feketelyukat nem fognak csinálni, ha pedig mégis, azt úgysem fogjuk észrevenni. Cupp.” - TOVÁBB

Kedves Tibor! Ön – kijelentésének megfelelően – minden bizonnyal nem használ se mosógépet, se mosogatógépet, hajszárítót, tévét, számítógépet, internetet (a bejegyzése szinte biztosan ásó-kapa-nagyharanggal vésődött be a freeblogra), elektromos áramot, gázt, telefont, autót vagy egyéb tömegközeledési eszközt. Feltételezem, hogy ma is egy évezredes jurtában lakik, hisz az építészet eredményeit is lenézi, azok az Ön életminőségét, életszínvonalát nem emelik. Felteszem azt is, hogy Ön és családja sosem kapott oltásokat, vitaminokat, soha nem járt orvosnál, s életében egyetlenegyszer sem merült fel Önben, hogy gyógyszert vegyen be esetleges fájdalmaira.

(tovább…)

Freedom just around the corner for you
But with the truth so far off, what good will it do?

Geohot mindössze egy nick, de a név mögött sokkal több van. Az iPhone telefont, s az Apple által erre a platformra kiadott újabbnál újabb software-változatokat rengetegen próbálják folyamatosan feltörni, s ez általában irreálisan kevés idő alatt sikerülni is szokott. Aki otthon van a témában, az tudja, hogy HW-közeli exploitra nem pár óra nézelődés után bukkan a szakértő. Figyelem, szakértőről beszélünk, egy egyszerűbb hozzáértő gyakorlatilag soha. Geohot ezzel szemben zsinórban harmadik alkalommal talál pillanatok alatt rést a pajzson. További információ még ehhez kapcsolódóan, hogy a csapatuk nem fogad el semmilyen támogatást vagy adományt, kizárólag kedvtelésből, SZÓRAKOZÁSBÓL dolgoznak. Érezzük az elvetemültséget? (Nem vagyok egészen biztos benne, hogy Geohot jelenleg tagja-e valamelyik csapatnak, de tudtommal nem.)

Legutóbb 10.000 dollárt utasított vissza a hacker. Lehet becsülni a hozzáállást, a küldetéstudatot, hiszen egy olyan csoport ajánlotta a pénzt, akik az eddig elkészített törési metódusokat és programokat pénzért árulták, noha az ingyenesen, legálisan is elérhető volt a weben. Legálisan. Érdekes ezt így mondani: legálisan elérhető volt az amúgy illegális telefon jailbreak. Csodás.

Két lehetséges magyarázat tolakodott be a buksimba:

1. Geohot és az egész JB-s team nappali szakmájukkal megkeresik a betevőjük többszörösét, egyébként életük pedig nincs.

2. Az AT&T és más szolgáltatók által is igen erőteljesen kötött Apple szándékosan szivárogtat exploitokat és különböző réseket. Vagy ha nem is szivárogtat effektíve, de bele-belerak a telefonfrissítésekbe apróbb (tágítható), könnyen felfedezhető bibiket. Könnyű megtalálni az okot: sokkal többen használják a telefont, a HW úgyis elkel, a contract közvetlenül nem érinti őket, az AppStore pedig mindről használható. Ugyanilyen apropóból engedik a US Store-ba történő regisztrálást apróbb hekkeken keresztül – Magyarországról is. Felhasználó akkor jó, ha fizet, s ha minél több van belőlük. Nem kell bonyolult marketinget mögé látni.

A szifon.com-on olvastam egyébként a hírt, a zene Bob Dylan – Jokerman.

Csak az infó végett: ma hajnalban netes történelmet fogunk írni, ugyanis a U2 koncertjét élőben lehet majd követni a YouTube (U2-B) internetes videómegosztón. 8:30-kor (PT) kezdődik, ami nálunk +8 órás elcsúszást jelent. Hajnali 4:30 tehát az időpont. Addig tanulást, mint elfoglaltságot tudom ajánlani, vagy lökjétek twitteren az okosságot!
Ha esetleg georestrict lenne (azaz Magyarországról nem lehet követni a tematikát), akkor a hidemyass.com oldalt ajánlom, nézzétek azon keresztül!

Vidor, Without You, jövök már! Akkora parti lesz, itthon fogok metálkodni a partvissal, talán még Rózsika nénit is átcsábítom a kapualjból, mintha kéne.

Látjátok ezt a szürke fütyimércét? Kétféle embertípus van a világon: akinek belefér, és akinek nem. Valószínűleg az előbbiek vannak többségben.

(tovább…)

A tegnapi nap során újabb fejlesztést jelentettek be a Google munkatársai a jól ismert RSS olvasójuk kapcsán. Szemfülesebbek már maguktól is észrevehették a bal oldali sávban meghúzódó, eddig ismeretlen blokkot: Explore.

A Google célja ezzel a populáris tartalom szállítása az unatkozó olvasó felé. Úgy képzeljük el az egészet, hogy a Google Reader előtt naponta megfordul ugye több millió ember, s ezek a személyek rengeteg tartalmat átolvasnak; a jobbakat megosztják vagy rányomnak a jó kövér like gombra, hogy ezzel a csúnya, de a magyar nyelvbe folyamatosan becsúszó kifejezéssel éljek: lájkolják. A Google ezekből a tartalmakból nyelvi, geográfiai, és érdeklődési kör alapján megpróbál nekünk egy újságot készíteni. Nem újdonság ez: ahogy a kereső is személyre szabott találatokat próbál adni, addig itt is ők mondják meg, hogy mit olvassunk.

Egész érdekeseket lehet a hírek között találni, nézzétek meg, ha gondoljátok!

A napokban jött ki Magyarországon is a Microsoft új üdvöskéje, a Windows 7. A Saturnban (Mammut 2) féláron (~16 ezer HUF) lehetett kapni a terméket egészen 21-én éjféltől másnap hajnali 1-ig, 1 órán keresztül. Mindenki ott dobálta a csákányokat, nagy banzáj volt. A Távol-Keleten Linus Torvalds, a Linux guruja, kitalálója és névadója is elment egy celebration-welcome party-ra, s jól be is mutatott a konkurenciának. A cinikus vigyort mindenki látja, ugye? Bárhányszor ránézek erre a képre, én is elmosolyodok.

A Motorola nem vacakol sokat, kijön egy olyan telefonnal, amiről tudjuk egyrészt, hogy a Droid névre hallgat, tehát meglovagolja a kevésbé kocka réteg felé az Androidból eljutó információhullámot (”ez a Droid volt az a Guglés izé, nem?”), másrészt,  hogy olyan tulajdonsággokal rendelkezik, amilyennel az iPhone, mint piacvezető okostelefon sajnos nem. Kiadtak egy provokáló reklámspotot, amivel a telefon novemberi debütálását próbálják előkészíteni. Az iPhone elleni marketing első része mindig sikeres. Rengetegen megnézik a videókat, hasonlítgatják, méricskélik a kütyüket, de többre eddig senkinek nem sikerült jutni. Lássuk!

(tovább…)

Újra és újra visszatalálok a Grundhoz. Nem azért távolodok el tőle időnként, mert nem érzem magaménak vagy bármi probléma lenne vele. Ha lehet ezt mondani, inkább épp ellenkezőleg: túl jó.
Egy Grundra nem írunk csak úgy kutyafuttában bejegyzést: általában linkelünk, visszamutatunk, magyarázunk, illusztrálunk, kommentálunk, szakértünk, csúfolódunk, bohóckodunk, s néhanapján – remélem egyetértenek a Kedves Olvasók abban, hogy ez jó – csak terpeszkedünk.

A Grundra nehéz bejegyzést írni. Kijöttem a gyakorlatból, kijöttem a formából. Most persze a kígyónyelvűek azt mondják, sz-sz. Ez párszaszóul annyit tesz: formádból? Pff.
De igenis, ha egy blogger – legyen az bármilyen kvalitású – sok időt kihagy, akkor azt veszi észre, hogy egy velős poszt (ön nem ilyet olvas jelenleg) nem 30-40 percbe kerül, hanem 2 órába. Félelmetes.

A fogalmazás és a fogalmazáshoz való készség és hajlandóság folyamatosan elkopik, mert a twitter, a tumblr és a hasonló webkettes mikroszájtok ezt a képességet nem igénylik. 2005 környékén elkezdett a web olyan irányba fejlődni, ahol már az internetes társadalom jelentős része ír valamilyen formában naplót, blogot. Híroldalakat olvas, gondolkodik. Ez üdvözlendő volt, mert amellett, hogy a weben írott naplók nagy részéből áradt a hülyeség és a demagógia, tudtuk: az adott személy mégis elgondolkozott valamiről, s azt formába is öntötte. Fogalmazott.

Manapság ez nincs így: az összeszedettség látszata is kezd kiveszni mindenfajta blogolási tevékenységből. A reblog egy hülyeség, például. Kicsit álszentnek érzem magam, mert Gergővel a minap beszéltem épp arról, hogy a Grundnak is kellene valami előszemetest csinálni (támblör), s sajnos ez nem csak ötlet maradt: meg is csináltam, ellenben nem éreztem az erőt és bátorságot ahhoz, hogy megmutassam Nektek. Jó döntés volt, teljesen felesleges más helyre piszkítani; ami posztot érdemel, arról lesz írva, ami pedig nem érdemel, arról nem. Egyszerű és nagyszerű.

A twitter persze más. Hogy miért? Nem tudom megmondani. Talán mert minden szempontból ingyen (főleg az idő itt a fontos tényező) és végtelenül könnyedén oszthatok meg ismerőseimmel információt, s ugyanez fordítva is működik. Letisztult platform, gyakorlatilag bárhonnan elérhető. Úgy gondolom, hogy a twitter és a blog megfér egymás mellett, csak nem szabad elcsúszni a rövid hülyéskedések felé. Nem? De.

Ami miatt írtam az a következő: sziasztok!

“A 20. század a tudomány és a ráció századaként indult. A kutatás által feltárt új ismeretek és a hétköznapokat mozgató ismeretek között ugyan nagy eltérés volt, de a társadalom ösztönös bizalommal és bizonyos sznobizmussal tekintett a tudományra. Az átlagpolgár ugyan nem értette, mégis magasra becsülte a tudóst, tisztelte alkotásait. Hitt abban, hogy tevékenysége boldogabbá teszi az emberiséget. A század végére a bizalom elfogyott, a tudományt egyre inkább egy „anti-sznob” társadalom veszi körül. Az „anti-sznob” – írta Bálint György a kultúrával kapcsolatban – arrogánsan elutasító. A ma átlagemberét nem zavarja tudatlansága. Sőt, kérkedik azzal, hogy nem fogadja el a tudományt. A tudományellenességnek és a „hitvezéreltségnek” fokozatosan különböző változatai alakultak ki.

[...]

Sokféle ok miatt – a tudomány egyre nehezebben befogadható eredményei, a tudósoknak tulajdonított „bűnök” (pl. az atombomba), alkotásaik (pl. a génmanipuláció) potenciális veszélyei, intézményeik által elkövetett hibák, stb. – sikk lett lenézni a tudóst és a tudományt. Holott a tudomány volt és maradt a szabad és fejlődő társadalom legfontosabb tartóoszlopa. Mivel visszautasítja a tekintélyen alapuló igazságot, és mivel mindent – még önmagát is – kritikusan szemléli, ellensége minden önkénynek, alapuljon az bármiféle ideológián. A tudomány kísérletező kedvű, és tudja: nem örök és megváltoztathatatlan igazságokat szolgáltat. [...]”

Nem volt divat a Grundon cikket ajánlani – főleg nem egy külön bejegyzés keretein belül -, egészen mostanáig. Marosán György írása „Az ész trónfosztása” címmel bő két hónapja jelent meg a Szkeptikus blogon, de akkoriban sajnos nem volt alkalmam végigolvasni, majd elfelejtődött és csak most nyúltam vissza érte. A tudomány és az ezotéria sokat boncolt viszonyáról, a tudomány mai helyzetéről, az egyetem védőbástya szerepéről ír anekdotákkal fűszerezve. Szellemes, nagyon élvezetes, szerethető publicisztika. Ajánlom.

Folyamatos félreértésekre ad okot a banki számlaszám és a kártyaszám problémaköre. Elronthatjuk-e a számlaszámot bevitelkor? Lehetséges-e, hogy valaki másnak utalunk és a pénzünk eltűnik egy ismeretlen zsebében? A poszt végén ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is választ kapunk.
(tovább…)

A múlt héten feltöltötték a Wikipediara az egyik legismertebb pszichológiai teszt ingeranyagát. A Rorschach, mint projektív eljárás érvényessége és megbízhatósága ezzel veszélybe került.

(tovább…)