Lussonium

A Pakshoz tartozó Dunakömlődön állt egykor a római limes egyik segédcsapatának tábora, Lussonium. A Paksról kb. huszonötperc alatt kényelmesen megközelíthető rekonstrukciós terület érdekes színfoltja a környéknek, ráadásul nem utolsó kirándulóhelynek sem. 

Gyalog Dunakömlőd legfeljebb a hatos út szélén poroszkálva közelíthető meg, ami elég kényelmetlen az autóforgalom és a szerencsére szeptemberben is forrón tűző napnak köszönhetően. Ebben az a jó, hogy egy darabig velünk van a Duna, és a paksi löszfalra épített érdekes házak. No meg a kápolna a kőkereszttel. 

Itt a szüret ideje, de sok helyen még lógnak a fürtök a tőkéről. Lassan-lassan érik a kökény, és bár a földig húzzák a csövek a kukoricát, nyoma sincs a betakarításnak. Sok helyen még csak a gabonával foglalkoznak. 

Dunakömlőd szép kis sváb település, egészen megdöbbentő viszonyokkal. Mivel a falu nagyrészt egy völgybe települt, ezért az egyes részein teljesen eltérnek a napszakok. Mi még vígan sétálgattunk a délutáni naplementében, amikor a szemközti domboldalon már javában esteledett. 

Lussonium feltárásából a laikus számára talán nem sok látszik, de szépen rekonstruálták az egyik kaput, informatív és tényleg látványos táblákkal magyarázzák el az egykori rórmai tábor felépítését, működését. Például megtudtuk, hogy a helyi keltákat toborozták ide a végekre őrségnek, akik ezért cserébe a leszereléskor római polgárjogot kaphattak. 

Hát nagyjából ennyi egyelőre Lussoniumról. A hatos útra kiérve aztán lengetni kezdtünk, és a második autó haza is hozott bennünket Paksra. 

-g-