Az Öko Házak Magazin 2007/1. számában találtam az alábbi cikket a szójáról. Egészséges vagy egészségtelen ez a növény, és mindaz, amit belőle előállítanak? Nyilván nem egy (öko-) cikkből fogjuk megtudni a választ, de arra jó, hogy beszélni tudjunk a témáról.
A szója
Az egészséges táplálkozás hallatán legtöbbünknek rögtön eszünkbe jut a néhány éve kulcsfontosságú táplálékként emlegetett szója. Fehérjetartalma miatt egyre több élelmiszerben tűnik fel e hüvelyes, mely mára a világon az egyik legnagyobb mennyiségben termelt haszonnövény. A jóval olcsóbb, állományjavító szójával leginkább a valódi húsokat pótolják, de előfordul bébiételekben, tejtermékekben, csokoládékban, levesporokban is. Szinte kikerülhetetlen a fogyasztása, annak ellenére, hogy egyre több negativ tulajdonsága kerül napvilágra.
A szója ötezer éve ismert, őshazája Kína. Hódító útjára azonban az 1940-es évektől indult, mint a reformtáplálkozás fő novénye. Magas tápanyagtartalmával magyarázható népszerűsége: a szójamag 36-42% fehérjét, 18-22% olajat, jelentős mennyiségű A-, B-, E-, K-vitaminokat tartalmaz, és a 22 fajta aminosavból húsz megtalálható benne. Továbbá olyan növényi hormonokban is gazdag, amelyek az emberi, állati szervezetben lévőhöz igen hasonlóan működnek, így a filoösztrogénben is, amely hölgyek esetében képes csökkenteni például a menopauza kellemetlen tüneteit. Napi kis mennyiségű fogyasztásával csökkenti a mell- és petefészekrák esélyeit, az infarktus, agyvérzés és csontritkulás kialakulásának kockázatát. Ásványianyag-tartalma segíti a vér oxigénellátását, a vitami nok pedig erősítik az immunrendszert, serkentik az agymúködést, javítják a bőr és az izomzat állapotát. Ezért nevezik a keleti kultúrákban varázsszernek, ezért tekinti a nyugati civilizáció a reformtáplálkozás szimbólumának. De a Nyugat, mint mindig, most is túlzásba esett.
Amikor elkezdték vizsgálni ezt a csodanövényt, bizony káros elemeket is találtak benne, és kiderült, hogy túlzott fogyasztása negatív hatásokat idéz elő. Néhány évtizede magas toxintartalma miatt emberi fogyasztásra alkalmatlannak tartották, mert az enzimgátlók megakadályozzák a fehérjék lebomlását. 'lˇehát hiába a magas fehérjetartalom, ha az nem tud hasznosulni a szervezetben. Van benne haemaglutinin is, mely vérrögképződést idéz elő, a goitrogének a pajzsmirigy működését gátolják, a nagy mennyiségű phyticsav pedig az ásványianyag-felvételt akadályozza. Az előbb dicsért filoösztrogén túlzott bevitele a másodlagos nemi jelleg kialakulását gyorsítja. Ezt először papagájokon próbálták ki, majd á szójaalapú tápszeren nevelkedett amerikai gyerekeket vizsgálták. Nyolcéves (l) korukban kezdődött el náluk a másodlagos nemi jelleg kialakulása; a legalább 25% szőjatartalmú tápszereket fogyasztó csecsemő szervezetébe a testsúlyához viszonyítva öt fogamzásgátló nak megfelelő hormon kerül be naponta. Erjesztéssel csökkenthető a szója toxintartalma, és nemesítéssel is próbálják ,,tokéletesíteni" a varázsszemet.
Van egy másik ,,eszköz“ is: a génmanipuláció. Természetesen az USA a világ legnagyobb szójatermelője, ahol a 72 millió hektárnyi növény nagy része már génkezelt. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a szóját száműznünk kell étrendünkből, pusztán figyelmeztetés az emberiségnek: az ővatosság, mértékletesség tanulható, a természet tisztelete legyen állandó.
(enio)
A szkennelt kép online karakterfelismerését ezúttal is a http://www.newocr.com/ segedelmével zavartuk le.
