Marie-Louise von Franz: Álmok (könyv)

Almok_von_franzAlmok_von_franz02

Jungiánus pszichológiát olvasni nehéz, ám annál izgalmasabb elfoglaltság. Különösen igaz ez akkor, ha a könyvet egy olyan ember írta, aki közel harminc éven át volt CarlGustav Jung ismerőse, munkatársa. A svájci pszichológusnő, von Franz alapította meg a svájci C. G. Jung Intézetet Zürichben, több, mint 20 kötetet írt az analitikus pszichológiáról. Írt az alkímiáról, Jung pszichológiájáról és aktív imaginációról, amit tudatos álmodásnak nevezett. Ő vont először párhuzamot a Ji King és a DNS szerkezete között, 1968-ban. A mélylélektan és az archetípusok világszerte elismert szakértője 65.000-nél is több álomfejtésen volt túl, amikor 1998-ban elhunyt. 2008 óta végre magyarul is olvasható az Álmokcímű, eddig kiadatlan írásokat tartalmazó válogatás kötete.

 

Az Álmok, ahogy a címe is mutatja, tematikus kötet. Von Franz hét teljesen elkülönülő írásban mutatja be álomfejtéseinek eredményeit. Nem magát az álomfejtési gyakorlatot ismerjük meg, sokkal inkább az álom nyers szavaitól az értelmezésig lefutó gondolatmenetet, azokat a gyakran mitikus vagy épp mélylélektani összefüggéseket, amelyek végül egy kerek egészet adva elvezetnek bennünket a megértésig. A könyv különlegessége, hogy nem hétköznapi emberek hétköznapi álmait olvashatjuk, hanem a történelem sorsfordító nagy alakjainak tudattalanjába nyerünk bepillantást: a nagy álmodók között ott találjuk Szókratészt, Hannibált, Descartes-ot és magát Jungot is.

Míg von Franz lépésről lépésre halad egy-egy álom értelmezésével, bemutatja azokat a mítoszokat, gondolatokat, tényeket, amelyek az éppen vizsgált személy tudattalanjára hatást gyakorolhattak. Azaz minden olyan ismeretanyagot, ami az az adott ember világának kollektív tudattalanjából az álomhoz kapcsolódik. Az egyes álomértelmezések nem feltétlenül azt a célt szolgálják, hogy beleskelődhessünk a történelmi nagyságok lelki takarója alá. Sokkal inkább alátámasztásai ezek a jungiánus elméletnek, igazolásai az emberről alkotott elképzeléseknek. Igen, az önfeladás az emberi életben valóban azt jelenti, hogy az ember lelki főfunkciójáról lemond, és egy addig elnyomott mellékfunkciót is működni enged. Például a gondolkodó, racionális ember elkezd az intuíciójára hallgatni. Talán éppen ennek köszönhetjük, hogy a történelemfordító emberek életében az önfeladás, önfeláldozás olyan gyakran megjelenik.

A kötet nem akar több lenni egy sorozat tematikus fejezeténél. Találunk benne egy rövid és hasznos bevezetőt, majd a közös történelem híres álmodói kapnak teret. Megtudjuk, hogy miért is tartották sokáigSzókratészt Jézus előképének, és egy elég jó értelmezést kapunk arra vonatkozólag, vajon miért is kellett meghalnia. Themisztoklész ésHannibál álma, életük nagy fordulópontja érdekes adalék az ember lelki fejlődésének jungiánus elképzeléséhez. Később a fejünkhöz kapunk, amikor megértjük a fiatalon kicsapongó, később püspökké emelt Szent Ágoston megtérését, amelyhez az anya-fiú kapcsolaton keresztül visz az út. Szent Bernát kapcsán az alkímiába is betekintést nyerünk, és egy kissé merész értelmezéssel az anyakomplexus sajátos feloldását láthatjuk a keresztes háborúk elindításában is. És hogy vajon miért álmodott kutyával Szent Bernát és a rendalapító Szent Domonkos anyja is, amikor várandós volt? Hát éppen erre jó az álomfejtés, hogy az ilyesmit megértsük. A kötet második felét az európai tudomány egyik legnagyobb hatású személyének, Descartes álmának az értelmezése teszi ki. Descartes persze már magában elég érdekes figura ahhoz, hogy felkeltse az ember érdeklődését, álma azonban olyan sokat mond azokról a változásokról, amelyekben Descartes-nak része volt, hogy érdemes alaposan végigolvasni azt a kb. hatvan oldalt, amelyet neki szánt a szerző. Descartes álma annyira komplex és szimbólumokkal olyan gazdagon telített, hogy a többi értelmezés valójában csak előétel ehhez a finomsághoz képest.

A jungiánus pszichológia, különösen az álomfejtés, szimbólumértés megköveteli az embertől az alapvető műveltséget, a nagy mitológiák ismeretét, a történeti tájékozottságot, és így tovább. Az olvasó szerencséjére von Franz részletesen magyaráz (ebben segít a szószedet is), legyen szó az egyes állatok szimbolikájának részletes leírásáról vagy az alkímiai folyamat rövid ismertetéséről. Ahhoz, hogy követni bírjuk a gondolatmenetet, igencsak el kell mélyülni az olvasásban. Az Álmok nem olyasmi, amit az ember a villamoson, vagy elalvás előtt nyit ki. A kötet egyébként már csak gazdag asszociációs és szimbólumvilága miatt is fokozza az olvasó képekben gazdag álomtevékenységét. Von Franz könyvéhez csend kell és idő, hogy tudatosítsuk a kollektív tudattalan beszüremlő tartalmait.

A szép, vékony kötet tankönyvi betűtípusával jól, de lassan olvasható. Hiába hordtam magamnál heteken keresztül, lehetetlen volt el-ellopott öt percekben olvasni. Ez a könyv elsősorban a pszichológiával, az álmok és a lélek dolgaival foglalkozó olvasónak lesz rendkívül érdekes. Aki érdeklődik a jungiánus pszichológia iránt, annak akár bevezető kurzusként is valódi csemege lehet Marie-Louise von Franz Álmok című könyve. Bízom benne, hogy valóban sorozat készül a szerző tanulmányaiból, előadásaiból, és hamarosan újabb von Franz-kötettel találkozhatunk a boltokban és a könyvtárakban.

Ursus Libris, 2008
229 oldal
2850 Ft

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s