Kódok a tojáson

– Kedves tojást vegyünk vagy gonosz tojást?
Akkor már legalább öt másodperce álltunk a Teszkó tojásospolca előtt, hosszabb ideje, mint ameddig egy férfi képes szó nélkül nézni a különféle színű és kiszerelésű tojáscsomagokat. Éreztem, hogy meg kell szólalnom.
– Melyik a kedves? – kérdezett vissza Gergo.
– Az ott például már egy kicsit kedvesebb – mutattam egy tízdarabos mélyalmos tojásra, 399 forintért.
– És melyik a gonosz?
– Például ezek itt (329.-), vagy azok a töpszlik ott (219.-).
– Aha. Akkor vigyük a kedveset.

Tojgli

Na de hogy honnan lehet tudni, hogy melyik a kedves és melyik a gonosz? Az Európai Unióban 2004 óta kötelező minden tojáson jelölni néhány információt, például az országot, ahonnan származik, a baromfitelep egyedi kódját, és azt, hogy milyen körülmények közt tartották a tyúkot, amiből kigördült. Nekünk, hétköznapi fogyasztónak az utóbbi információ a legfontosabb. Ezt a tojáson fellelhető kódsor legelső számjegyéből tudjuk kideríteni.

A 3-as kód jelöli a ketreces tartást, vagyis, hogy a szájbarágós retorikánál maradjunk, a gonosz tojásokat. Azok a tyúkok, amik 3-as tojásokat tojnak, gyakorlatilag állatkínzásnak vannak kitéve. Apró ketrecekben nyomorognak, ahol nem tudnak különösebben mozogni, szárnycsapkodni, fészket rakni, porban fetrengeni – azaz semmi olyasmit, amit amúgy ösztönösen tennének. Ez komoly stresszt eredményez, ami, a temérdek antibiotikummal együtt, a tojásokban is visszaköszön. Rossz a tyúknak, rossz nekünk, persze nyilván a legolcsóbb megoldás. (Ezt egyébként 2012-től be is tiltják az unióban, de egy alternatív ketreces tartást továbbra is engedélyeznek, pedig az sem lesz sokkal jobb a tyúkoknak.)

A 2-es kód jelöli az alternatív, istállós vagy mélyalmos tartást. Ezeknek a tyúkoknak sincs éppen arany életük, de legalább egy kicsit több mozgásterük van. Istállószerű térben élnek, ahol vagy van természetes fény, vagy nincs. Van ülőrúdjuk, tudnak porfürdőzni, kicsit szaladgálni, csapkodni – kielégülnek az ösztönök, rögtön jobban érzik magukat, ami plusz egy pont a tojásuknak is. Talán ezt tekinthetjük az átlagember számára még épp megfizethető kategóriának.

Az 1-es kódú tojások felmenői testesítik meg a tanyasi modellt. Ezek a szabad tartásban nevelt csirkék, amik nagyjából olyan körülmények között élnek, mint régen a nagyszüleink udvarában a tyúkok. Kimehetnek az udvarra, rohangálhatnak a fűben, van saját szabad terük, fészkük, és így tovább. Ennek megfelelő persze a tojások ára is.

A 0-val kezdődő kód ökológiai tartásból származó tojást, vagyis biotojást jelöl. Nekünk gyakorlatilag megfizethetetlen.

Érdemes arra is odafigyelni, hogy egy csomó megnevezés nincs jogilag szabályozva. Klasszikus példa a “farm tojás”, amit a legelvetemültebb ketreces baromfitartó is feltüntethet a csomagoláson, nem követ el szabálysértést. És akkor arról a kedvesen mosolygó bagázsról még nem is esett szó, akik a Lehel piacon Termelői tojás jelige alatt adják a ketreces tojást. Satöbbi, satöbbi. Ne felejtsétek el mindig a kódot keresni, és ésszel válogatni: nem csak az állatkínzásról van szó, de arról is, hogy milyen maradványok végzik a tápcsatornátokban.

Kódok a tojáson” bejegyzéshez ozzászólás

  1. <html><body bgcolor="#FFFFFF"><div>Fogalmam sem volt errol a jelrendszerrol; nagyon szines-szagos, sokatmondo iras, nekem hasznos volt. Lajkolom, holnap geprol tenylegesen is! :)</div><div><br></div><div>Ugy is mondhatnam, hogy az ilyenek miatt orulok annak, hogy van Grund :)</div><div><br></div></body></html>

  2. ilyenkor örülök, hogy van még nagymamám házi tojásából. kb. másfélszer akkora, mint amit a boltban adnak. nagyon finom emellett.

  3. azt azért még így utólag hozzátenném (konzultálva egy ex-állattenyésztővel), hogy a ketreces tartás és az antibiotikumok kapcsolata erősen vitatott. egyrészt ott van az, hogy akinek antibiotikumot találnak a tojásában, azt csúnyán megbüntetik, és ezt senki nem akarja kockáztatni. másrészt viszont tény, hogy sok baromfitartó – különösen, aki nem igazán ismeri az élettani hatásokat – szeretne biztosra menni, és ezért több gyógyszert ad az állatainak, mint ami indokolt lenne. a kockázat azért nagyobb a ketreces tartásnál, mert ott a leginkább sérülékenyek az állatok, gyenge az immunrendszerük, nem tudnak mozogni, és nagyon sokan vannak összezsúfolva, azaz bármilyen fertőzés villámsebesen tud terjedni köztük (lásd még középkori városok).

  4. Sziasztok,nekem ez kicsit szakmába vág, szóval eloszlatom a kételyeket. Állatorvos vagyok, és sajnos nagyüzemi baromfitelepekre is bejárok viszonylag gyakran. Amit eddig írtatok körülbelül igaz, valóban nagyon nyomasztó hely egy tojótelep. Én is csak akkor lépek be oda, ha nagyon muszáj, igazából néhány zsebkendőnyi területen nyomorognak a szerencsétlen madarak. Bár meglepő módon viszonylag jól tolerálják az életterüknek ilyen súlyos fokú megkurtítását. Nem igaz, hogy járványok tombolnak, s az sem, hogy antibiotikumokkal lennének teletömve ezek az állatok. A gyógyszerekre vonatkozó szabályokat mindenki nagyon komolyan veszi és vagy nem ad antibiotikumot, vagy nulla napos várakozási idejűt választ. De az meg annyira drága, hogy azért nem használják gyakran.Abszolút elítélem én is ezt a tojás előállítási módot, de sajnos minden tojás tartalmú élelmiszer annyira drága lenne, hogy senki sem venné meg…Amúgy mi sem fogyasztunk ipari tojást, a szomszéd nénitől szerezzük be a garantáltan bio minősítésű falusi típust.Ezt meg mindenkinek kötelező megnézni: http://www.themeatrix.com/

  5. Nos, akkor mondja már meg valaki, hogy ennyi embert hogyan lehet egészségesen élelmezni? Minden kertben nem lehet háztáji! Egyrészt nem ért hozzá mindenki, Másrészt nincs hely sincs. Nem is beszélek pl a trágya elhelyésről, stb…Most az emberek nagyrésze nagyüzemi kosztot fogyaszt, viszon, ha mindenki háztájit akarna enni, akkor már hiány lenne. Nem lenne tojás a szomszéd néninél!Nem azt mondom, hogy a nagyüzemi tartás tökéletes, de lehetne rajta javítani!

  6. Mostanában 2012 július, vettem TESCO-ban 10 db. 3HU103T24 kódú tojást – A sárgája inkább világos citrom sárga – GUSZTUSTALAN ! Úgy ahogyan vettem, ki is dobtam. Ilyet még nem láttam !!! Fúj !De, kíváncsi vagyok, hogy az a Mező Gáborné, BARKEV KFT-tól, (BANA), aki dicsekszik minden félé díjakkal – Ö a termelő, mivel eteti azokat a szerencsétlen tyúkokat, hogy ezt a gusztustalanságot adják ? Én azonnal bezáratnék ezt a telepet, szigorúan megbüntetnék (pénzben), a tulajt, és 10 évet kényszermunkára, küldenék a jó bezárt (ketreces) helyen !!!

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s