Aspergeres vagyok?

Mosogep

Néhány hetente előfordul, hogy én pakolászom be a ruhákat a mosogépbe. Megnézem megint az interneten, hogy működik, aztán Beöntöm az öblítőt, a mosószert, és elindítom a mosást. Negyed órával később még mindig a padlón ülök, és bámulom a forgó szerkezetet. Megrettenek, hogy mi a fenétől ragadtam így oda? Mi olyan vonzó a mélyen duruzsoló, folyamatosan körbe forgó dobban? 

Néhány bloggal odébb felmerült egy érdekes téma. Az utóbbi években szinte divatossá vált önmagunkon különféle pszichiátriai betegségeket diagnosztizálni. Tudni kell, hogy ezek a diagnózisok elvileg úgy készülnek, hogy alaposan kikérdezik és megvizsgálják a beteget, majd ha adott számú tünetből adott számú tünetet összeszámolnak nála, akkor rásütik a bélyeget megkapja a diagnózist. Ez úgy hangzik, mintha otthon bárki kiolvashatná a kalendáriumból, hogyaszondja anyukám, vannak neked váltakozó mániás és depresszív epizódjaid? Na ez már hét, úgyhogy akkor bipoláris vagy, anyukám. A dolog azért közel sem ilyen egyszerű, és most ne is menjünk ebbe bele! Hogy pontosan mivel foglalkozik, hogyan dolgozik egy pszichiáter, azt legfeljebb akkor fogjuk megtudni ezen a blogon, ha valamelyik olvasónk megosztja velünk a műhelytitkokat. De nem kell mindenkinek mindent tudni.

A saját környezetemben főleg az autizmus, és annak is egy speciális, enyhébb formája, az asperger-szindróma öndiagnózisa szokott viszonylag gyakran előfordulni. Viccesen azt mondhatjuk, hogy az autizmus a szélsőséges férfiség, és ebben bizony van valami. Általában fiúk vagy férfiak kezdenek el azon merengedni, hogy vajon azért ilyen zavartak-e, mert aspergeresek. Az asperger egy viszonylag enyhe autizmus, ahol a személy általában magasan funkcionál, esetleg éppen csak zavart szenved nála a kommunikáció és a másik megértése, a vele való empatizálás. Persze nem csak az én ismerőseim diagnosztizálják magukat aspergeresnek, gyakran hallok erről máshonnan is. Az interneten méhány perc alatt kitölthető tesztek tucatjait találjuk, amelyek megmondják, hány százalékban vagyunk autisták. Gyakran hordod napokig ugyanazt a ruhát, és eszed ugyanazt az ételt? Plusz egy pont, pedig lehet, hogy csak simán egyetemista vagy. A dolgot bonyolítja, hogy vannak, akik tényleg autisták.

Ha a személyes véleményem kérdezné valaki az öndiagnózis okáról, azt mondanám, hogy egyfajta megnyugvást találnak ezzel a fiatalok. Egyre komplexebben gondolkodunk magunkról, egyre távolabb kerülünk a saját érzéseinktől, érzelemvilágunktól. Egyre inkább zavartak vagyunk. Egyre nehezebb stabil, világos mintázatokba rendeznünk a tudatunkat, hiszen rengeteg az információ. Védekezünk: ilyenek vagyunk, enyhén betegek, és sajnos nem tehetünk semmit. Fogadjatok el ilyennek. Hogy pontosan mi játszódik le ilyenkor, azt persze én sem tudom. Abban biztos vagyok, ha annyi aspergeres ismerősöm volna, mint ahányan eddig ezt megállapították magukról, akkor a világunk régen nem működne. Ez a közös társas valóság ugyanis nagymértékben épít az interszubjektivitásra, arra, hogy egymásnak tudatállapotokat tulajdoníthatunk, és megbecsülhetjük, mit gondol vagy érez a másik. 

Alapszabálynak azt érdemes megjegyezni, hogy a diagnózis felállítása nem az internetes tesztek feladata, hanem a szakemberé. A különféle önsegítő könyvek is jó szolgálatot tehetnek abban, hogy közelebb kerüljünk érzéseinkhez, érzelmeinkhez, hogy hitelesebben meg tudjuk élni önmagunkat. (A vallást csak félve, zárójelben merem megemlíteni.) Ma már be szabad ismerni, hogy segítségre van szükségünk. És van segítség, még akkor is, ha csak valami apróságról van szó. Szinte biztos, hogy rengeteg ember küszködik ugyanolyan problémával, mint amit magunkon megfigyelünk. Én ha választhatok, akkor egy teljesebb életet szeretnék, és nem csak egy megyugtató öndiagnózist. 

Aspergeres vagyok?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Vonzó, mert beraktam, beletettem, bekapcsoltam, működik.Bambulni a forgást jó, mert közben ezermillió dolgon lehet elmélkedni.És nem zavar meg senki, mert hímnemű csak akkor mosógépezik, ha éppnincs ott, vagy nincs nő.

  2. Akkor Boldi fiam is aspergeres, mert ő bizony szintén imádja nézni az időtlenségbe saját középpontja körül pörgő szufi-mosógépdobot.Én laikusként inkább arra gondolnék, hogy ösztönösen rákattanunk a körkörös mozgást végző tárgyak, gépek, emberek szemlélésére, illetve törekszünk ilyen mozgásminzázatok végzésére. Talán a világ körkörösségén csodálkozunk egészen kicsi korunktól fogva utolsó perceinkig?( búgócsiga, mosógépdob, megpörgetett pénzdarab, körhinta, keringő, körtánc, imaolvasók,…)

  3. Szerintem talán az a monoton mély hang lehet a titka. Amiért egy vízesésre vagy egy zúgó patakra is hosszú perceken át tud bambulni az ember. Nem is beszélve a hajszárítóról, vagy amikor a gép centrifugál. Vhogy megnyugtatja az agyunkat.

  4. "Alapszabálynak azt érdemes megjegyezni, hogy a diagnózis felállítása nem az internetes tesztek feladata, hanem a szakemberé."Okés, kellene nekem pár szakember elérhetősége, aki körüljárta a témát, és nagy eséllyel diagnosztizál, vagy kizár. Köszi!

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s