Üvegtigris 3 – premier előtt

Uvegtigris3

Bár az úgynevezett magyar közönségfilmek egyáltalán nem szoktak eljutni hozzám, az Üvegtigris első részét mégis láttam. A második kimaradt, de most úgy döntöttem, hogy a harmadikkal tehetünk egy próbát. Legrosszabb esetben is szórakoztunk egy jót, gondoltam. Az Üvegtigrissel nehéz mellélőni. 

Ez a film legnagyobb előnye. Hogy előre láthatóan a legnagyobb filmszakbarbár is jól fogja érezni magát közben. A poénok ülnek. A színészek jók, úgy értem, hogy tényleg jók. És a film képi világa helyenként olyan érettségről tanúskodik, amire nem számítottam. A sztori kissé unalmas: a kismagyar álom megvalósulása. Ezúttal kitépték a szereplőket a Garancsi-tó partjának mikrokörnyezetéből, a letisztult kukucskálás-élménynek vége. Ahogy a film utáni beszélgetésen Rudolf Péter (rendező, főszereplő) elmondta, rátették az egész történetet a térképre, kiderült, hogy a nagyváros létezik, és ha nehezen is, de elérhető a perifériáról. Adj hozzá egy instant kockányi francia romantikus vígjátékot. Szintén Rudolf mondta, hogy bár az Üvegtigris jelenséget tipikusan magyarnak érezzük, a környező népek is fel tudnak mutatni hasonló kölcsönhatásokat helyek és emberek között. Egy csipetnyi balkán. A főszereplő beül a meseautóba, felveszi az út szélén álló éppen aktuális magyar bombanőt (hányszor fogják ezt még leírni: a Barátok Közt Tildája). Lehetne ezt elemezgetni oda meg vissza, és minden bizonnyal 20-25 év múlva érdemes lesz tenni egy szociotripet Piliscsaba felé. 

A vetítés egy kortárs filmklub keretén belül zajlott a Hollán Ernő utcai Odeon Lloydban, az első perctől velünk voltak a készítők, színészek. Szarvas József (Cingár vagy Cingi) a nézőtérről is végigökörködte az egészet, holott az ő figurája az egyetlen neurotikus, ilyen módon normális, az egészre ráparázó fickó. A beszélgetés során nekem nem volt egyértelmű, hogy Rudolf most a filmbeli Lali figurát hozza, vagy saját magát rendezte bele ennyire a megcsömörlött büfésbe. Elmondott néhány műhelytitkot, volt egy kis nosztalgia, ez-az. Megtudtuk, hogy a második rész forgatásán megjelent a fanklub, akik aztán végigasszisztálták a forgatást, és önként dolgoztak. Hogy a Sanyit játszó színész valójában nem szellemi fogyatékos, sőt, Horváth Lajos néven nemrég kezdte budapesti karrierjét a vidéki élet után. Meg hogy a filmkészítés a kompromisszumok megoldásának művészete. Az Odeon Lloyd egy szimpatikus mozi, a jegyekkel kapcsolatos baki nem kellett volna (mindegy), de egészen biztosan figyelni fogom a műsorukat. 

Az Üvegtigris 3 egy nézhető film, lehet közben hangosan hahotázva röhögni (én így szoktam), bárkivel vállalható. Van benne egy egészséges adag ordenáré trágárság, értelmetlen szex meg giccs, de harmadik részként is simán megállja a helyét. Premier december 16-án.

-g-

Üvegtigris 3 – premier előtt” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. <html><body bgcolor="#FFFFFF"><div>Biztos volt, hogy megnezem, a posztod utan meg meg biztosabb. Rudolfot meg szeretjuk.<br><br></div></body></html>

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s