Zombie Walk

Zombi

Annyi gyönyörű és jó dolog van az életben. És van a Zombie Walk:

Meguntam már, hogy a Grundon az újabb és újabb szellemtelenségeket ostorozzam, valami mégis annyira megütött, hogy muszáj szóvá tennem. Idén Budapesten is lesz Zombie Walk, ami kétségkívül egy nagyon vicces és szórakoztató dolog, valamennyire kapcsolódik is a farsanghoz, úgyhogy nem olyan nagy a veszély. (Egyébként már egy-két éve is voltak kisebb “zombi felvonulások”, de azok jóval kisebb tömegre voltak kalibrálva.) Ahogy nem olyan nagy veszély a korlátlan számú világnap (már mindennek van), a végtelen beöltözős party télen-nyáron, a többezer fős házibulik sem. Az Inda (ez az index.hu valamije, nem tudom) hírlevele a következő tárggyal érkezett pár napja: “Ne unatkozz, ha már punnyadsz.” Szóval valahol itt tartunk. 

Hell

Nos, annyi gyönyörű dolog van a világon. Ma reggel az első dolgom volt néhány huszonéves családi fénykép negatívját beszkennelni, otthon találtam őket. Egy nagyon régi disznóvágás képei. A mai gyerek undorodik a disznóvágástól, az olyan durva és mocskos dolog. De ikszezerfős házibuli-húspultban taposni, nyomni és falni a húst, hát az nem undorító! A disznóvágást ugyan nem az agancsos unikum támogatta, hanem csak valamelyik sváb bácsika pálinkáját gurigatták lefelé, de valahogy mégis igazibb volt, mint amit most magam körül látok. És ez nem feltétlenül az életkorral jár együtt: a nálam egy generációval idősebb barátom tegnap döbbenten mondta, hogy rajta kívül senki mást nem érdekelnek az egyiptomi események. Nem kezdtem bele abba, hogy nekem már régóta régen halott emberek a kortársaim, mert velük a fontos dolgokról is el tudok beszélgetni. Persze van egy-kettő az élők közül is, akikért a fél karomat. 

A mostani 16-20 évesek ezekben a pillanatokban kapják fel a fejüket. Arra már nem jönnek rá, mit rontottak el. Látják az egyre agresszívebb 12-13 éveseket, akik a nyomukba lépnek. Egy kicsit kisebb Converse vagy Tisza cipőjükkel lépnek az elődök nyomába, és élvezik azt, ami nekik jár. Beszélni már felesleges, a röhögés még megy. Néhány éve még létezett egy fogalom: vidéki nihil. Jelentem, sikerrel felszámoltuk, és ami lett belőle: a zombie walk kiterjesztése az egész országra. Hálásak lehetünk az olyan csodáknak, mint a facebook és a youtube, akik minden háztartásba elvitték a legalacsonyabb létállapotot. Az élőhalottét, az agyhalott zombiét, aki szórakozni még tud, röhögni még tud, meg tömegbe gyűlni. Otthon pedig unatkozni és punnyadni, aztán a torrent szent infúziójára kötni magát, és bezabálni három évad sorozatot. Majd felmenni a facebookra vagy a twitterre, lehetőleg még filmnézés közben, és beleokádni a közös térbe: S02E10!

Köszönöm, hogy elmondhattam.

Zombie Walk” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Romaniaban elt egyszer egy bacsi, Titu Maiorescu, aki irt egy cikket 1800 korul arrol, h miert nem jo csak ugy minden alap nelkul lemasolni a masik nemzet kulturajat. A cikk cime "Teoria formelor fara fond" vagyis az alap nelkuli formak elmelete durva forditasban. Amiatt aggodott, hogy a roman irodalom meg altalaban veve az akkori roman kultura csak atvette a francia meg egyeb nyugati nepek viselkedeseit. Nem azt akarta, hogy ne probaljanak meg fejlodni, hanem hogy keressenek a sajat kulturajukban is olyasmit ami ertekes, es arra alapozzak a nyugati stilust.

  2. A disznóvágás hangulatos dolog, és most januárban, 21 évesen sem késő elkezdeni :)Köszönöm az észhez térítő gondolatokat.

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s