Az én valóságom, a te valóságod, az ő valóságuk

“Semmi közöd a mostani magyar valósághoz.” 
“Te ezt úgysem érted, már nem itt laksz.”
“Nem tudom, miért érdekel, neked úgyis jobb kint.”
“Jajj, biztos már magyarul sem tudsz.”

vs
 

“Ne haragudj, de nem próbálkozol eléggé a beilleszkedéssel.”
“A saját kulturális háttered teljesen behatárol a fejlődésben.”
“Nagyon érezni rajtad az országod szocialista múltját.”
“Nem elég beszélned a nyelvet, meg kell változnod. Nem azt mondom, hogy legyél holland, de valahogy mégis.”

Mindezt egy év után. Mi lesz később? 
Kiterítenek úgyis.

Az én valóságom, a te valóságod, az ő valóságuk” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Tűrd, hogy már nem vagy ember ott, csak osztályidegen,Tűrd, hogy már nem vagy ember itt, csak szám egy képleten,

  2. Ha nem érint kellemetlenül a kérés, akkor megosztanád a nagyérdemű közönséggel, hogy a hollandok reakcióját mi váltotta ki? (Személyes kíváncsiság, mert én szeretném azt hinni, hogy kint jobb, és ez a mentsvár tart életben, hogy ha itt nagyon rossz lesz, akkor majd kint fellélegezhetek egyszer :-p)

  3. Szia Tarzan, A reakciók folyamatosan jönnek; egy multinál dolgozom, ahol kötelezőek visszajelzést adni a teljesítményemről minden hónapban, szóban, írásban. nagyon érdekes egyébként megfigyelni, hogy mennyire a saját magam/saját országom sztereotípiája vagyok egy idegen környezetben. pont úgy, ahogy énlátom a külföldi kollégáimat mint sztereotípiákat, vszeg ők is úgy látnak engem.Ha pedig a személyes véleményemet kérdezed, szerintem nagyot lehet koppanni, ha az ember azért megy külföldre, "mert majd jobb lesz". (bár a megfogalmazásban van egy kis szarkazmus, ha jól érzem) Én teljesen elégedett voltam a magyarországi életemmel, volt rendes munkára lehetőségem, azt dolgozhattam, amit tanultam, volt kreatív hobbim. Kiszakítva a kontextusból mindent újra felépíteni nem egyszerű. Most van egy munkám, ami a végzettségem szintjének igen, de magának a végzettségnek egyáltalán nem felel meg azzal élek, akivel mindig is szerettem volna, viszont itt még nem vagyok elég ideje ahhoz, hogy barátaim és teljesértékű szabadidőm lehessen, és már nem vagyok annyi ideje Magyarországon, hogy minden szálat a kezmben tudjak tartani, amit szeretnék. Visszatérve a kérdésre, valószínűleg amíg turistaként vagy számon tartva egy közösségben, teljesen más elvárásokat támasztanak feléd. Jelen esetben asszimilálódni kell és ez így nem egyszerű. Jelenleg kiutat keresek.

  4. Szia Kalep!Köszönöm a választ.A szarkazmus annak szólt, hogy az "egyszer majd jobb lesz"-ben nekem egész biztosan benne lenne, hogy agyon kellene dolgoznom magam, és szinte biztosan rosszabb körülmények között élnék és fizikai munkás lennék az első években, mert nem hiányszakmám van, nincs szükség rám más országban. Egyébként nekem is van "normális" munkám, csak nem bírom a magyar valóságot, ahol minden főnök arra játszik, hogy pótolhatatlan legyen, ezért nem oszt meg semmilyen tudást, a munkaadó pedig arra, hogy éhbérért dolgozzon mindenki, mert a tulajdonos egy év alatt (!) 4,5-szörös megtérülési rátát vár el osztalékként, ha már vett egy vállalatot, és nem fejleszt semmit, hanem hagyja leépülni a munkahelyet, majd ha kifacsarta, akkor likvidálja a vagyont, és továbbáll. Én úgy érzem, hogy máshol hagynának tanulni, fejlődni, és meg is fizetnék, mert az a tulajdonos érdeke, hogy így még nagyobb értéket teremtsen neki a dolgozó, csak itt ilyen volt pártfunkcionáriusok és azoknak a gyerekei döntenek mindenről szakmai hozzáértés nélkül, mert övék a vagyon. A legtöbb multinál igazi feladatot itthon nem kap az ember, minden döntést külföldön hoznak meg, itt csak végrehajtó robotok kellenek. (Lásd az ide telepített töménytelen mennyiségű "telefonközpontot", support centre-t, számlázási központot stb.)Szóval én azok közé tartozom, akiket a munka szabaddá tenne (bár lassan így is koncentrációs tábornak érzem az országot), mert kikerülnék ebből a magyar szarságból, amibe körülöttem mindenki szocializálódott. Most lett egy csomó ex-GE-s "kollégám", akik elvileg egy más jellegű vállalati kultúrába nőttek bele, és rajtuk is annyira érződik, hogy tipikus mai magyar emberek, és hogy valójában a munkaerő toborzásba bevontak retardáltakat is felvesznek egy multinál, akik semmit nem tesznek hozzá a vállalat tevékenységéhez, csak nyomják a kamu angol hülyeségeket, hogy kitűnjenek azok közül, akik nem tudnak angolul, és hogy ugyanúgy lophassanak, mint korábban a traktoros apjuk a TSZ-ben lophatta a gázolajat, csak ők supplier prequalification-nek hazudott korrupción keresztül.Ha összeadom, akkor a 3 hónapos gyakorlattal együtt talán "csak" 2,95 év munkaviszonynál járok, és örömmel vállalnám az asszimilációt szinte bármely országban, ha az ölembe hullana egy lehetőség. (Tény, hogy én nem nagyon megyek utána, mert relatíve jól elvagyok sok emberhez képest, csak mégis megalázóbbnak érzem ezt a magyar valóságot, mintha egy kompetencia alapú társadalomban dobozokat kéne pakolnom, mert ott 3 hónap múlva csoportvezető lennék, 1 év múlva pedig üzemvezető, itt pedig teljesen bizonytalan az is, hogy létezik-e majd a munkahelyem 3 hónap múlva.) Egyelőre próbálom szinten tartani a nyelvtudásom, és bízom benne, hogy történik valami olyasmi velem, ami miatt rá leszek kényszerítve, hogy elinduljak másfele, mert nem szeretnék olyan kiégett árnykép lenni, mint a körülöttem dolgozók, és olyan mélyre süllyedt tolvaj sem, aki előbb vetemedik fémlopásra a munkahelyén mérnökember létére, mint hogy leszokjon a cigarettáról, ami önmagában többe kerül, mint az egész éves MÉH-telepes bevétele.

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s