Van egy szöveg, ahol Buddha tételesen felsorolja, mely dolgokról felesleges beszélni. Például a borokról is. Pedig a bor jó dolog, és némelyik még fecsegni is tud.

Királyokról, tolvajokról, papokról, hadseregekről, éhségről, háborúról; evésről, ivásról, öltözködésről és lakásról; girlandokról, parfümökről, rokonokról, járművekről, városokról és országokról; nőkről és borról, az úton-útfélen hallható pletykáról; ősökről és mindenféle apróságról; a világ eredetéről szóló mesék, a dolgok állásáról szóló beszéd és ehhez hasonló dolgok.

(Nyanaponika Thera, 1962:172)

Ma egy csomó minden történt, pedig egészen minimál a világom. Délelőtt órám volt, délben teáztam, délután jártunk egyet a Duna parton Matejjal, és fotózgattunk. Budapesten nehéz fotózni, mert főleg a szemét az, ami magára vonja a fókuszt. Ahogy Botond mondta: a városban is ott a természet, vedd észre az embert. Na igen, itt vagyunk, és többek vagyunk, mint a természet. 

Hogy holnap mi lesz, azt nem tudhatjuk. A magam részéről egyre kevésbé gondolom, hogy bármilyen stratégia készítése szükséges vagy helyes volna. Legalábbis ami engem illet, a háborús készülődésből kimaradnék. Korán fogok kelni, elgondolkodom, hogy tornasúzban vagy ha esik, valami egyéb lábbeliben menjek-e, reggelire pedig. Nem tudjuk mi lesz, és örülünk annak, ami van. 

Fekete Istvántól olvasom a Zselléreket, már ahogy az időm engedi. Valószínűleg a könyv irodalmi értéke a mai mérce szerint nem túl magas. Még nincs késő elolvasni. Emellett körülbelül 6-7 másik könyvet olvasok. Valószínűleg a könyvekről is felesleges beszélni, meg a világ teremtéséről is. 

Jó éjszakát kívánok.

-g-