Kelet-Mecsek trip, a visszatérés köre

Mecsek-8

A dolgos, hosszú hónapok után az első alkalom volt ez, hogy végre kitettük a lábunk. A Kelet-Mecsekben van valami hihetetlen és mesebeli, nekem apró részleteiben Erdélyt juttatja eszembe a tagolt vidék, a kis falvak és a kedves emberek. Két nap az erdőn.

Mecsek-4

Az út Mecseknádasd Árpád-kori templománál kezdődött, és a Szent István által letelepített bencés szerzetesek városában, Pécsváradon ért véget. Szép kört tettünk meg, a GPS szerint összesen 25,5 kilométert mentünk erdőn-mezőn. 

Mecsek-3Mecsek-5

A kánikulában elég nehéz volt átjutni Nádasdról a közeli Óbányára, ugyanis egy napsütötte aszfaltút vezet át a szomszéd településre. Az egyébként csodaszép kis Óbányán gyakorlatilag végigszaladtunk, hogy minél előbb árnyékba kerüljünk. Az már itt látszott, hogy jó helyen vagyunk, hiszen felettünk vadmadarak köröztek, mögöttünk lovacskocsi közeledett, és nagy szerencsénkre még kék kutat is sikerült találni. Sajnos eltűnőben van ez a fajta víznyerőhely, pedig nem hiszem, hogy egyedül volnánk, akik legalább részben ezek mentén szervezik a kirándulásokat, túrákat. 

Mecsek-6

Óbányán jártam már, körülbelül tíz éves koromban töltöttünk itt egy hetet osztálykirándulás vagy nyári táborozás keretében, méghozzá a képen látható ifjúsági táborban. Emlékeim szerint marha jó volt, kivéve azt, hogy tilos volt közelmenni a területén átfolyó, 3-4 centiméter mély patakhoz. Persze ilyenek ezek a tanítónénik, egy évvel korábban Visegrádon botrány tört ki a bicskám miatt. FEGYVER!

Mecsek-8MecsekMecsek-2Mecsek-7

Óbánya határában apró tavacskákká duzzaszttották a patakot, és pisztrángot tenyésztenek bennük. Partjukon díszes kakas és ennek háreme csipeget a fű közül. Itt aztán bevettük magunkat az erdőbe, és a hűs, árnyas utacskán követtük a patakot, amely időnként keresztezte utunkat, és köveken, faágakon lépdeltünk át felette, vagy egyszerűen csak átgyalogoltunk rajta. Elbeszélhetetlenül szép, kedves és nyugodt tájék ez. 

Mecsek-17Mecsek-10

Külön szót érdemelnek az útmenti keresztek, ugyanis jónéhány emlékeztet rá folyamatosan, hogy a teremtett világot járjuk. Jellemző a környékre a pusztuló homokkő kereszt, amelyen már csak egy megkopott torzó emlékeztet az áldozatra.

Mecsek-9

A patak időnként völgyet vájt a hegyek közé, ilyenkor jobb-rosszabb állapotú hidacskák vezetnek át a mélység fölött. Még egy ilyen, részben leszakadt híd is biztonságot, nyugalmat sugároz. Nem lesz semmi baj, a legjobb helyen vagytok – üzeni. Átjutunk.

Mecsek-11Mecsek-13Mecsek-12

Kisújbánya jól beleillik a Kelet-Mecsek történelmi vidékébe, és mégis egy teljesen sajátos kis világ. Nem is falu, csak házak, kertek, patakok, források, árnyak találkozása. A Szent Márton-út egyik ékköve, templomának tövében költöttük el uzsonnánkat, és hosszasak kerestünk vizet adó kutat, ám ezt sajnos nem találtunk. Bár áll egy kút az utak találkozásánal, sajnos ez nem csillapította szomjunkat. Érdemes volna ezekre az egyébként nem apró részletekre odafigyelni. Szerencsénkre a néhányszáz méterre található Klumpás Tanya valódi, Szent Márton útján járó vendégként fogadott bennünket, szívesen megtöltötték vízzel kulacsainkat, és egy füst alatt megbeszéltük velük az olcsó, finom és kiadós reggelit. Őket jó szívvel ajánlom mindenkinek, kedvességük és szolgáltatásaik példaértékűek lehetnek minden vendéglátós számára. Talán már be is lehet jelentkezni vendégházukba, ahol nyugodtan megpihenhet kiránduló, nyaraló és zarándok egyaránt. Tényleg mesébe illő találkozás volt ez a helyet üzemeltető párral, érdemes számolni ezzel a szállás- és étkezési lehetőséggel. 

Mecsek-14

Este elővettük egyre nehezedő hátizsákjainkból a hagymát, paradicsomot, szalonnát, és halkan ropogó tüzünk mellett nyársra húztuk őket. Mire besötétedett, nem győztük kapkodni a fejünk a körülöttünk szálldosó, keringő LED-ként világító szentjánosbogarakat figyelve. Mire kialudt a tűz, a szabad ég alatt bújtunk hálózsákba.

Mecsek-15Mecsek-16

Kisújbányáról Püspökszentlászó felé vitt az utunk. A betonút hirtelen földútra váltott, az egykori üvegkészítők rekonstruált hutái mellett elhaladva újra megjelent mellettünk a patak, ezúttal viszont már valóban hegyek között jártunk, gazdag avarú erdei ösvényen. A korábbi nyugalmat megzavarták az egyre nagyobb tömegben zümmögő rovarok, akiket nehéz volt megszokni. 

Mecsek-20Mecsek-18Mecsek-19

Püspökszentlászlón egy pillanatra visszatértünk az általunk jobban ismert civilizációba. Építkezések, autók, emberek. Aztán az egyházi arborétumhoz közeledve ismét csend lett, és már csak arra tudtunk gondolni, hogy ismét megtöltsük hűs vízzel kulacsainkat. A hivatalos forrás köve mellett csobogást hallottunk, ám a vascső szárazon állt ki belőle. Aztán nem messze felfedeztük, hogy valószínűleg ezt a vizet vezetik az arborétum kis, erősen eutrofizálódott tavacskájába, amelyben nagyranőtt teknősök küzdöttek a nagy mennyiségű algával. A kápolna és a Mindszenty bíboros börtönéül is szolgáló kastély felújítás alatt állnak, az arborétum viszont kitűnő állapotban van. Ha nem lettünk volna fáradtak, talán nem csak az ebédünket költjük el itt, hanem alaposabban bejárjuk az egyházi emberek által létesített növénygyűteményt.

Mecsek-22Mecsek-21Mecsek-24Mecsek-23

Innen már utunk csúcspontjára, a 682 méter magas Zengőre vezetett az ösvény. Az északi oldal meredek emelkedőjén lassan kaptattunk felfelé, gyakori megállókkal gyönyörködtünk a bükkök szürkéje közül kibukkanó panorámában. Út közben nagytestű, burrogó hangú, gólya méretű madarakat láttunk, akiket nem tudtunk besorolni, és sajnos jó fényképet sem sikerült készítenem róluk. Előbb azt hittem, fekete gólyák, ám azok testének egy része fehér, hangjuk pedig egészen más. Egyelőre ez rejtély marad. A csúcsra felérve ott fogad bennünket az egykori vár néhány falmaradéka, és ez az egyébként gyakori toronytípus, amelyet valószínűleg földméréshez, magasságpontként használnak. A kiírás szerint felmenni tilos és életveszélyes, egyébként több tábla és felirat is díszíti már a betonépítményt. Többek között a Zengőre tervezett lokátor elleni tiltakozók emléktáblája. Zengőből nem lett állomás

Mecsek-29Mecsek-25Mecsek-26Mecsek-27Mecsek-28

Csúcs-csokint elfogyasztása után aláereszkedtünk a déli oldal kedvesebb, lankásabb oldalán, és tudtuk: utunk utolsó szakaszán járunk. Még egy rövid evés-ivásra megálltunk a közeli pihenőnél, amelyre ráférne már egy újabb felújítás. Ez a kétszintes faépület beállóként és szállásként is ideális, hiszen felső szintjére egy különleges kis létra visz fel, amelyen egészen biztosan nem jönnek utánunk az erdő vadjai. 

Mecsek-32Mecsek-30Mecsek-31

Aztán végre kimondtuk a kirándulás jelszavát: jelleghatár. Az erdőbe bevilágított az arany búzatábla ragyogása. Kiértünk a por, a napfény és a tiszta kultúrtáj területére. Igaz, szép erdőműveléssel korábban is találkoztunk, néhány kilométerrel feljebb őz ugrott meg mellettünk a vadetető mellett, és világosbarna bundájának tiszta színe mutatta: él még az erdő. 

Mecsek-34Mecsek-35

Kedvenc fotótémám, az aratás mellett megálltam néhány percre. Szeretem nézni a nagy gépeket, akik művelik, kulturálják a vidéket. A nehéz búzafejek lekókadón várták, hogy végül életet adó liszt és kenyér váljék belőlük. A betonútra érve begyalogoltunk Pécsváradra.

Mecsek-33Mecsek-36

Csodálatos dolog az erdő rendezetlensége, szép dolog a kozmoszból a káoszba való kiszakadás. És a legszebb mégiscsak a visszatérés, ami nélkül minden út értelmét veszti. Tudták ezt még a pusztai nomád népek, akik időről-időre megfordultak útjukon, és visszalovagoltak a korábban lakott területekre. Ahogy egyre közelebb kerülök ahhoz, hogy magam is részt vegyek ebben a munkában, úgy lesz egyre kedvesebb a szememnek a kultúrtáj, a művelt világ. A természet nem az őserdők mélyén, nem a pandarezervátumokban vagy a kék bálnák mellett hajózva kezdődik, hanem itt, belül. Még felpillantottunk a Zengőre, de már kék kutat kerestünk, hogy felmelegedett italunkat a földnek visszaadva új, hűsebb vizeket ismerjünk meg.

-g-

Kelet-Mecsek trip, a visszatérés köre” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Kedves Utazók!A Klumpás Tanya egyik tulajdonosa vagyok. Meghatva olvastuk a rólunk írt sorokat. Mi vagyunk hálásak érte, hogy meglátogattak minket és bármikor erre járnak szeretettel várjuk Önöket.Üdvözlettel és szeretettel.Kati, Zoli

  2. Hajdanában danában (ifjúkoromban) jártam én is ezeken az utakon. Sőt a Pécsvárad-Magyaregregy közti autóúton még autóval is, amikor arra szabad volt a behajtás. Nagyon értékes, szép leírás és jók a fotók. Óbánya-Kisújbánya (is) csodás vidék. Örülök, hogy segítségetekkel újra – gondolatban – bejárhattam ezeket az utakat.

  3. Visszajelzés: Illatosház, Óbánya | Grundaktiv

  4. Visszajelzés: Kelet-Mecsek kinnalvósban | Grundaktiv

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s