Az elmúlt hétvégén keresztelőn voltunk. Én emlékeim szerint legutoljára a sajátomon vettem részt, úgy hét vagy nyolc éves koromban. A keresztelő remek dolog, egyrészt beavatni valakit a keresztény misztériumba önmagában is jó és értékes tett, másrészt meg az egész tényleg olyan, mint egy kisebbfajta lakodalom. Utána napokig azon gondolkoztunk, hogyan történhetett meg, hogy egy ennyire jó hétvégét csináltunk. Ettünk, ittunk, úsztunk és kenuval dinnyét kergettünk a Dunában, tüzeket gyújtottunk és sokat nevettünk. Még sok ilyet!
-g-
