Devizahitel után köpönyeg

Arrow

Keleten a helyzet változott

Szerettem volna a jelenlegi helyzetről beszélgetni már korábban is, de nem vitt rá a lélek, hogy bedobjam ezt a nagyon is aktuális, az országot és annak jövőjét talán az egyik legnagyobb mértékben befolyásoló témát; épp azért, mert olyan szinten osztja meg az embereket a kérdéskör, s olyan indulatokat szít, amelyeknek nem feltétlenül a Grund hasábjain a helyük. Bízom azonban abban, hogy értelmiségi, magát kontrollálni képes fiatalokként leszünk olyan ügyesek, hogy nem harapjuk el egymás torkát.

Szalay-Berzeviczy Attila (egyetemi szakközgazdász, volt tőzsdeelnök, a UniCredit Group (Milánó) ügyvezető igazgatója, a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) elnöke, a Magyar Vívószövetség társelnöke) írt egy igen jól összerakott cikket A nagy bankrablás címmel, amit mindenképp elolvasásra ajánlok. Többek között a görög helyzet lehetséges következményeit fejti fel, s számára egyértelmű, hogy a dolgok mostantól lineárisan, egyenes mederben haladva történnek. Az eseményfolyam fontos mérföldköve lenne, hogy a majdani görög államcsőd a már amúgy is halott eurón és a megroggyant bankrendszeren keresztül tovagyűrűzik a közép- és nyugat-európai országokba, ahol szétterjed.

A probléma az, hogy ebben az esetben ez a katasztrófa nem tud megállni a görög határon, hanem óriási gyorsasággal és lendülettel tovagyűrűződik majd a teljes euró zónában, Európában és végül megrázza az egész világot. A fertőzés terjedési csatornája természetesen egy ilyen forgatókönyv esetében is ismét a bankrendszer lenne. Ugyanis a nemzetközi bankok a Görögországban elszenvedett több száz milliárd eurós tőkevesztésükön túl azonnal zárolni kényszerülnének más bankok hitelkereteit, amelyeknek jelentős közük van olyan országokhoz, ahol – a befektetői várakozások szerint – a görög mennykő újra lecsaphat.

Ezek után a magyar valóságot és a döntési láncokat boncolgatja. Nem ad megoldási javaslatot szinte semmivel kapcsolatban sem, de nem is ez a dolga.
Magyarországról sosem olvashattunk még olyan cikket, hogy a dolgok olajozottan működnének, megszoktuk ezt, s úgy véljük, eddig is eléldegéltünk valahogy: Becsületesen, vagy kibúvók és kiskapuk keresésével, de itt vagyunk és többnyire tudunk mit enni reggel  akik ezt a cikket olvassák, azok biztosan. Nem meglepő tehát most sem, hogy noha orbitális szarban vagyunk, s erről rengeteg hírt is kapunk szinte az összes lehetséges médiumon keresztül, azért úgy gondoljuk, majd csak átrágjuk magunkat a válság kemény burkán és fellélegzünk. Talán így is van, mindeközben viszont olyan társadalmi igazságtalanságokat hajtanak végre vezetőink, amik mellett nehéz elsiklani. Jöjjön akkor a tough stuff.

Deviza és a forint

Szerencsésnek mondhatom magam, mert részesülhettem minimális közgazdasági oktatásban, noha gimnáziumba és nem ilyen irányú szakközépiskolába jártam. Jól emlékszem mennyire ütős érzés volt, mikor Cirill atya rámutatott az órán tanult diszciplínát segítségül hívva a világban megtalálható pénzügyi rendszer összefüggéseire, előnyeire, hibáira. Ha valaki előbb nem hallotta, akkor ott biztosan. Leegyszerűsítve az idetartozó lényeg:

Külföldi deviza → Árfolyamkockázat

Magyar Forint   → Nagyobb kamat

Bődületesen nagy felelőtlenség azt gondolni, hogy ezt az általános iskola felső évfolyamaiban is egyszerűen magyarázható és érthető tudást a bankoknak és a bankrendszernek kellene átadnia az emberek számára. Ez elsősorban az oktatás, másodsorban a kormányzat vagy ha jobban tetszik az állam tájékoztatási feladata lenne.

Euro
Ki jár rosszul?

A devizás lakáshitelek tetemes hányadát svájci frankban és euróban vették fel. Szalay-Berzeviczy szerint ezt spekulatív szándékkal tették (lásd lenti idézet), s az egyik nagy közösségi oldalon ez igen erős nemtetszést váltott ki. Miért is? Nagyon ronda szó ez, hogy spekulatív, van egy halvány pejoratív érzésünk vele kapcsolatban, noha a spekulál csak annyit jelent, hogy gondolkodik, töpreng (specere latin szóból – nézni, megszemlélni, látni). És a deviza hitelesek gondolkodtak. Nem akartak sokkal többet visszafizetni, viszont kevesebbet azt akartak. Egyszerű, nem? Cserébe vállalták azt a fent piros színnel kiemelt fogalmat: árfolyamkockázat.

Azért fordulunk hitelért a bankhoz, mert így döntöttünk és nem azért, mert a bank pisztollyal erre kényszerít. A hitellel rendelkező ember olyan fogyasztó, aki a valós lehetőségein túli életvitelt folytat, vagyis jobb körülmények között él, mint amilyet megengedhet magának. Ez azonban még önmagában nem baj, csak éppen magánügy. Főleg, ha a hitelfelvétel forint helyett devizában történt. A devizában eladósodás ugyanis nem más mint spekuláció az adott deviza gyengülésére. A devizahitel felvevője arra fogadott, hogy a forint erősödik vagy erősödni fog, így a törlesztő részlete egyre kisebb lesz, vagy ha gyengül is, a gyengülés mértéke soha nem fogja meghaladni a svájci frank és a forint kamatkülönbözetből származó relatíve nyereségét. Az ügyfél maga dönti el a bankban, hogy az igényelt hitelt forintban veszi fel 10 százalék feletti kamattal vagy inkább a frank hitelt választja 6 százalékon. Az egyiknek nagyobb kamatterhe van, de nincs árfolyamkockázata, míg a másiknál a kisebb kamatteher árfolyamkockázattal párosul. Tehát a hitelfelvevő lehetőségeihez, kockázattűrő képességéhez viszonyítva választott. A döntésünk felelősségét pedig nem varrhatjuk mások nyakába, ha egyszer a nem jött be az, amit vártunk. Márpedig a kormány döntése értelmében a veszteségeket a bankoknak kell átvállalniuk. Ez annyit jelent, hogyha egy válságos helyzetben a pénzintézetek a szétporladó tőkéjük miatt az összeomlás szélére kerülnek, akkor a magyar kormánynak az adófizetők pénzéből kell majd talpra állítani őket, hogy ne vesszen oda a betétesek pénze, miután azokra garanciát vállalt. Vagyis leegyszerűsítve: amíg a forint erős volt, a devizahitelesek nyerőben voltak, majd amikor a részben saját maguk által felépített pozíció miatt meggyengülő forint miatt veszteségeik keletkeztek, akkor a kormány ezt megpróbálja azokkal kifizettetni, akik nem vettek fel hitelt, hanem helyette megtakarítottak és azt betét formájában bankjuknál elhelyezték. Azok akik pedig forintban adósodtak el, most a saját terheiken túl szolidaritásból még a devizahitelesek terheit is magukra vállalhatják, tehát duplán fizetnek. Ez rendkívül igazságtalan azokkal szemben, akik az életüket hitel felvétele nélkül a lehetőségeik határán belül tartották, vagy felelősen gondolkodva a drágább forint hitelt vették fel, szemben a hosszú évekig relatíve nyereséget biztosító devizahitellel.

Sok mindenkit felelőssé lehet ebben a helyzetben tenni, nekem is vannak ötleteim, de egy biztos: nem a forint hitelesek hibáztak. Viszont nyelni most ők nyelnek leginkább. Ez csúnya dolog, főleg ha arra gondolunk, hogy mi a határozat mögötti üzenet: aki felelősségteljesen döntött, az most duplán szív, aki nem, azt megsegítik. Ez fájdalmasan hülyén hangzik, sajnos. 

Nyitott vagyok az eszmecserére. A legjobbakat.

Full disclaimer: a szerző az egyik külföldi tulajdonú nagy bank informatikus dolgozója, s sem ő, sem családja nem érintett közvetlenül a hitelezési kérdésben.

Devizahitel után köpönyeg” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Hogy a T. nyitott szerző szavaival éljek, orbitális baromság a devizahitelesek meg a forinthitelesek szembeállítása. Bizony-bizony ugyanaz a szőrös mancs nyújtotta a minkét banki terméket, a magasabb kamatú és kezdő törlesztő részletű forint és az alacsonyabb kamatú és tölesztő részletű, ám "kockázattal" járó banki terméket, magyarul a kölcsönt. A mi teremtett és manipulált világunkban ez nem volt véletlen. A bankok ugyanis azzal tévesztették meg az ügyfeleiket, hogy valamit kedvezőbb színben tüntettek fel hogy azt válasszák az emberek. És csak meg kell nézni, hogy az új termék bevezetésétől azt vitték! A bankok jól tudták, MERT ÍGY TERVEZTÉK hogy a devizaelszámolású hitel-temékükbe be van építve két kettő, az extraprofitot termelő elem is, nevezetesen az egyik a devizavásárás és eladás különbözete, ami az ő zsebükbe megy, valamit a törlesztő részletek változások számításánál azok emelkedésének trendje. Ezek azok a feltételek amelyek számukra éppen hogy ezen a kölcsönvevőnek látszólag kedvezőbb terméken lesz nagyobb a nyereségük a futamidő végén. Aki tehát megtévesztett, csalt az a bank. A torkosborzok viszont nem számítottak arra hogy a CHF/HUF időbeli változása – amihez ugye a devizaelszámolású hitelek havi törlesztőrészletének az emelése kapcsolódik – a világválság hatására így elszabadul. Hogy ennyire túl nyerik magukat, hogy torkukon akad a falat. Mert ez következett be akkor, mikor aa havi törlesztő részletek a duplájára, ezáltal a kölcsönt felevők tömegei számára megfizethetetlenek lettek. Aki pedig mindebből azt a következtetést vonja le, hogy a devizahitelesek felelőtlenségéből a forinthitelesek szopnak, az több mint banki ügynök, az bizony …. (jelző opcionális) provokátor.Szóval kedves nyitott bloggertárs akkor jártál volna jól, ha csendben maradsz ebben az ügyben, hiszen írásod beltartalma a "Tedd az áldozatot bűnbakká" aljas megtévesztő propaganda egy láncszeme. Én szégyellném a helyedben.

  2. <span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 18px; line-height: 24px; background-color: rgb(255, 255, 255); ">&quot;A bankok ugyanis azzal tévesztették meg az ügyfeleiket, hogy valamit kedvezőbb színben tüntettek fel hogy azt válasszák az emberek.&quot; /kommentelő/</span><div> <font class="Apple-style-span" face="Arial, Helvetica, sans-serif" size="4"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 24px;"><br></span></font></div><div><span class="Apple-style-span" style="color: rgb(35, 31, 32); font-family: HelveticaNeue-Light, 'Helvetica Neue Light', 'Helvetica Neue', Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 21px; background-color: rgb(255, 255, 255); ">&quot;Bődületesen nagy felelőtlenség azt gondolni, hogy ezt az általános iskola felső évfolyamaiban is egyszerűen magyarázható és érthető tudást a bankoknak és a bankrendszernek kellene átadnia az emberek számára.&quot; /cikkíró/</span></div> <div><font class="Apple-style-span" color="#231f20" face="HelveticaNeue-Light, 'Helvetica Neue Light', 'Helvetica Neue', Arial, Helvetica, sans-serif"><span class="Apple-style-span" style="font-size: 14px; line-height: 21px;"><br> </span></font></div><div><font class="Apple-style-span" color="#231f20" face="HelveticaNeue-Light, 'Helvetica Neue Light', 'Helvetica Neue', Arial, Helvetica, sans-serif"><span class="Apple-style-span" style="font-size: 14px; line-height: 21px;">Többit nem is kommentálnám.<br> </span></font><br></div>

  3. az extraprofit szo hasznalata – barmilyen kontextusban – nekem kinyitja a bicskat a zsebemben.

  4. full disclaimer: engem ugy neveltek hogy mielott nagyot akarok almodni, fizessek jopar evig lakastakarekot.

  5. A cikk írónak igaza van, csak egyben csúsztat.A deviza hitel kezdetén még oda adták a hitel felvevőinek a cest vagy kp.Aztán ez elmaradt.A következő fajta hitel folyósítási trükk az volt, hogy eljátszatták a hitel felvevőkkel, hogy megkapták a valutát devizát. Ez úgy zajlott, hogy mindjárt aláírattak egy nyilatkozatot arról hogy, átváltja a hitel felvevő forintra a valutát devizát.Ez viszont lehetőséget ad arra, hogy ugyanazt a chf, eur, yen t odadaják még másnak is.Na itt a csalás. Ezt a dokumentumot nem adták át a hitel felvevőnek.Itt a fiktív pénz.A továbbiakban pedig az értesítést ugy küldik ki, hogy mennyi chf, eur, yen tartozása van.Ebben az esetben viszont nem valutát devizát utaltak a hitel felvevőnek, igy viszont nem jogos az árfolyam szerinti visszafizetés.Ezért keletkezett az a Magyarországon működő bankok folyamatosan növekvő kockázati besorolása.Itt a bíróságoknak kell dönteni.Ezért már nem tud mit hazudni a bankszövetség elnoke, mint szakértő.csak azt felejtették el hogy egyszer kiderül az igazság és akkor "repül a nehékő, ki tudja hol állmeg?"

  6. Tipikus, tájékozatlan blogíró, aki pletykákból összerakott valamit. Nézz a dolgok mögé barátom.A legnagyobb baj, hogy nem volt semmilyen devizamozgás az ügyletekben. Forinthitelről van szó, deviza elszámolással, ami ráadásul nem követi a svájci referenciakamatot, pedig azt kellene neki. Másik hiba pl. hogy nekem a hitelszerződésemben benne van, hogy a tulajdoni lapon forintban került bejegyzésre a hitel. Ez 2005-ben volt. Kedves barátom 2 éve vett fel szintén CHF hitelt, neki már CHF-ben jegyezték be a tulajdoni lapra.

  7. Kedves Midkemia!Irásából nem derül ki, hogy ki a tájékozatlan. Nem tudom ki az aki a plegykákbol tájékozódik.A bank prominens képviselője úgy nyilatkozott a feltett ( hol a deviza?)kérdésre, hogy a bank megvette a hitelnek megfelelő valutát devizát. Kérdés az hol van a deviza valuta. A Nemzeti Bankban kamarozik a hitelnyújtó banknak. Neki így duplán jó a forint leértékelés.A hitel felvevő nem rendelkezhet vele. A VIP az megkapta. Az előtörlesztettek egy része ebből fizette vissza a hitelét tehát nyert. Az előtörlaasztők előtörlesztő ősszege úgy lett kiszámitva, hogy a törzstőke és jelenlegi forint kamata szerinti hátralék megszorozva az évek számával csökkenő törzstőkével.A barárjának jó, hogy devizában van bejegyezve a telekkönyvében a hitel, mert ott a bizonyíték.Próbálja meg a hitelét valutában törlaszteni. Nem fogadják el. Még a valuta vétel és valuta eladás különbözetét is megfizettetik. Ugyanis ha elfogadnák, úgy elismernék a csalást.Már újra kezd foglalkozni a sajtó az üggyel. Szerintem választás előtt tör ki a balhé kb. egy évvel. Mivel nagy az átvert tömeg, így jó választó bázis. Majd kezdik a kimondók. Pl.Szanyi Tibor.

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s