A nagy titok

Sio00

A nagy titok: úgy járni végig életutunkat, hogy ne kopjunk el. Erre az olyan ember képes, aki nem az embereket és a tényeket veszi számításba, hanem minden élményét önmagára vetíti vissza, és a dolgok végső okát önmagában keresi. 

Aki saját megtisztulásán dolgozik, attól senki sem rabolhatja el eszméit. A jó és az igaz eszméjének hatalmát bensőjében éli át. Ha úgy látja is, hogy túl kevés az, amit ebből kifelé tud árasztani, mégis tudja, hogy hatása attól függ, mennyire tiszta bensőjében. Az eredmény talán még nem mutatkozik, vagy rejtve marad a szeme előtt. Ahol erő van, az hat is. A nap egyetlen sugara sem vész kárba. De a növénynek, amire árad, idő kell a sarjadáshoz, és aki vet, nem mindig éri meg az áradást. Minden értékes hatás hitből való cselekedet. 

[…]

Minden erőszak önmagának épít korlátokat. Mert ellenhatást vált ki, amerly előbb vagy utóbb vele egyenrangúvá válik vagy hatalmasabb lesz nála. A jóság viszont egyszerűen és állandóan hat. Nem vált ki feszültségeket, amelyek korlátoznák. Sőt feszültségeket old fel, bizalmatlanságokat és félreértéseket oszlat el, saját magát erősíti, mert másokat is jóságra serkent. Ezért a legcélszerűbb és leghatékonyabb erő. 

Ami jóságot az ember a világban szétáraszt, munkálkodni fog az emberek szívében és fejében. Balga mulasztásunk, hogy nem merünk a jósággal komoly feladatokra vállalkozni. 

[…]

Mérhetetlen mély igazság rejlik Jézus fantasztikus igéjében: “Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet”. 

Albert Schweitzer

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s