Találkozások a Méhesben

Grundaktiv_emlekmehes

Vannak emberek – nemzedékem jó emberei – akikkel soha nem lett volna szabad másutt találkoznom, csak ott, a kúriától mintegy ötven lépésnyire található méhesben. Míves, faragott íróasztalnál ülve, egyszerű kerti székeken és padokon ülve, dús vidéki fűben ülve, falnak vetett háttal pipázva vagy cigarettázva és hozzá csillogó piros újbort kortyolva szépszemű pohárkából. Csak ott lenni a szikrázó napsütésben, fejünket körbezsongó méhek között, ebben a felfokozott kora délelőttben. Soha nem vitatkozni azon, ami van. Nem szólni rosszat sem politikáról, sem művészetről. Abban az ősi állapotban létezni, ahol még ember nem akarta megmondani a jót és a rosszat. Aztán, hogy a bográcsot odébbhúzta valaki, és a zsíros, piros levest elfogyasztottuk, egyórás alvás után kényelmes és hosszú sétát tennénk a közeli dombra, a kilátás miatt. Tudni, hogy ember itt nem tesz igazságot, ehelyett szitkozódik és megbánt és fájdalmat okoz, ezért mindezzel az elfogadáson túl semmit se törődni. 

Van nekünk ez a Méhesünk. Ez a mi közösünk. Tudva, hogy sem jobbak, sem rosszabbak nem vagyunk a másiknál. Hogy a káprázat világában mi történik, az itt egyszerűen irreleváns. De a káprázat világában a Méhes mindig számít, és leginkább arra emlékezem, ami ott történt velünk. Nem tehetem, és nem is akarom az egész világot méhessé varázsolni. De most már tudom, hogy a Méhes létezik.

-g-

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s