A belső tapasztalat útmutató mű. Bizonyára a legtöbben magunkra maradunk a kérdéseinkkel, amikor a vallásosságunkról, a hitünkről gondolkozunk. Talán látunk vonzó utakat, a hegycsúcs felé induló egyéb, csábító ösvényeket. A bizonytalanság elkerülhetetlen része az ember belső életének is. 

Thomas Merton neve újra és újra felbukkan, ha az ember lelkiségi irodalmat olvas. Mit tud nekünk mondani egy amerikai? – gondolkoztam el gyakran. És mi lehet ez a rendkívül misztikusan hangzó szemlélődés? 

Igencsak meglepődtem, amikor A belső tapasztalatot olvasni kezdtem. A középiskolai történelemtankönyv említi ugyan, hogy a tanító, kolduló és egyéb szerzetesrendek mellett léteznek úgynevezett szemlélődő szerzetesek is, ám ez akkor nem sokat jelentett a számomra. Bizonyára elmondták, hogy ezek az emberek nem szószátyárságukról híresek, és sok időt töltenek a befelé figyeléssel. Olvasás közben mégis ott motoszkált bennem a kérdés: erről eddig miért nem tudtam? A trappista Merton évtizedekkel ezelőtt (az 50-es évek végén) írta meg később kiadatlanul hagyott művét, a magyar kiadás pedig a 2004-es amerikaiból készült. 

Bár egy viszonylag jól körülhatárolható témát, a szemlélődést járja körül a könyv, ne várjunk egységes művet. Ahogy az alcíme is mutatja, jegyzetek lazább-szorosabb válogatása ez. Ennek ellenére a szöveg magas minőségű, a jó fordítás ellenére viszonylag lassan és nagy figyelmi ráfordítással olvasható csak. Ha nem ismertetné a bevezetés a mű keletkezéstörténetét, biztos lettem volna benne, hogy egy ma élő kortársaim aktuális gondolatait olvasom. Tehát A belső tapasztalat jelenleg is működik. 

Hogy egészen pontosan mi is a szemlélődés, arra Merton nem ad választ. Illetve több, többféle választ is ad. A szemlélődés bizonyos mozzanataiban nagyon közel áll a buddhista meditációhoz, ám egyszersmind meg is haladja azt. A szemlélődő ember útja a teljes bizonytalanságon át vezet az Istenközelség bizonyságához. A nem cselekvés, a belső ember felébresztése és a megvilágosodás ugyanúgy alapszavai a szemlélődésnek, akárcsak a zennek. Ehhez nyújt egyfajta útikönyvet Merton, ám mindenekelőtt kijelenti, hogy akinek az a célja, hogy szemlélődővé váljék, az tegyen le erről. 

Hogy bemutassa, nem a levegőbe beszél, Merton a nagy elődökre hivatkozik, tőlük idéz és őket hívja meg a szemlélődésről szóló beszélgetéshez. Keresztes Szent Jánost, Eckardt mestert és Clairvaux-i Szent Bernátot is alig-alig ismerjük – és itt főleg magamról beszélhetek – , holott ezen emberek misztikus élete és tanításai segíthetik a hit útján járó, azon elakadó embert. A lélek sötét éjszakája, ahogy Keresztes Szent János nevezi, az az élmény, amikor az Istenhez közelítő ember szemét hirtelen elvakítja a tiszta fény, és azt hiszi, hogy sötétben botorkál. Szimpatikusnak találom, hogy Merton nem kezd vitákba, pedig a lehetősége meglenne rá. Ahogy az egzisztencialistákról vagy a modern emberről ír, az mind elővételezi későbbi, vallások és világnézetek közötti közvetítői szerepét. 

Olvasóként nagyon elégedett vagyok a könyv borítójával és tipográfiájával is. A puha kötés jól bírta a gyűrődést, így az ezzel kapcsolatos korábbi félelmeim alaptalannak bizonyultak. A szövegközi idézetek szépen szerkesztettek, azonos betűmérettel szedték őket, így nem lassítják le az olvasást. A 260 oldalas könyv az Ursus Libristől megszokott kisebb méretben jelent meg, ám ez esetben a méret nem azoknak kedvez, akik a buszon és a villamoson kapkodják elő olvasmányaikat. Sokkal inkább számíthatunk rá egy hosszú utazás, egy otthontól távol töltött hétvége vagy egy-egy hosszú téli este alkalmával. A 15 fejezetben nem csak a szemlélődés előzményeit és alapjait mutatja be Merton, hanem nagyon fontos kitérőket tesz olyan, világi olvasók által gyakran hanyagolt témák birodalmába is, mint a liturgia értelme és jelentősége, a Megváltás lényege, az útkeresés veszélyei és a bűn. Színvonalas, elgondolkodtató fejezetek ezek, amelyek segíthetnek nekünk abban, hogy felnőtt keresztényekké váljunk, és egyre mélyebben felfogjuk vallásunk tanításait. A könyv végén Merton szól néhány szót a világi hívőkhöz, hogy nekik milyen lehetőségeik vannak a szemlélődő életre. Mindenekelőtt javasolja a vidékre költözést, ugyanis – monasztikus rend tagjaként – rendkívül fontosnak tartja a támogató környezetet.

A belső tapasztalat útmutató mű, és hiánypótló a hazai könyvpiacon. A magyar olvasó, aki könnyebben jut el a gyakran valláspótlékul szolgáló népszerű pszichológia és a vallástalan misztika képviselőihez, mint a keresztény szerzőkhöz, hasznos és komoly munkát kaphat a kezébe, amely segítségére lehet a spirituális világban való tájékozódáshoz. 

Ursus Libris, 2011
260 oldal
2700 Ft