Emberek együtt a vadonban

Atkeles_grundaktiv

A nagy folyón átkelni jó. 

Nagy vállalkozásokra, közösségi élményekre mindenkinek szüksége van. Az persze már emberenként, családonként, országonként – végső soron kultúránként változik, hogy ki milyen vállalkozásban szeret vagy tud részt venni. Hallottam, talán igaz is, hogy amíg a bálnák még gyakori vendégek voltak a folyókban, a baszk férfiak az év egy adott szakában felkerekedtek, és elindultak bálnára vadászni. Közösen, együtt csinálni valami nagyszerűt, erről szólt. Vagy vegyük például a pszichológiai szakirodalom által is jegyzett japán templom példáját, amit időnként porig rombolnak, hogy aztán a mező másik végében építsék fel. 

Atkeles_grundaktiv-2

Az erdőben vagy a folyó partján tüzet rakni az egyik legősibb tett, amelyhez ember visszanyúlhat. Szeretem is nagyon. Ahogy szeretek csak úgy elindulni, úton lenni. A repülőgép nekem soha nem lesz olyan vonzó, mint az az olcsó túraszandál, amit az előbb mostam el szappanos vízzel. Régebben, spirituális útkeresésem elején nagyon szerettem volna végigmenni a Caminon. Ma már mosolygok ezen, és nem csak amiatt, hogy már tudom, Magyarországon is bőven akad zarándokút.

Gyakran előveszem lakóhelyem térképét, és elnézegetem a Duna vonalát. Sokat gondolok az észak-amerikai indiánokra, ezekre a különleges lényekre, akik a madarak világához, így az égiekhez tartozónak érezték magukat tollas díszeikkel, meséikkel, mondáikkal és fejlett spiritualitásukkal. Ott az ember, ha utazni akart, kenuba ült, és utazott. Aztán megélt, amit megélt. Jó egyedül is.

Meg jó társakkal, közösségben. Mondhatja bárki, hogy nem olyan nagy ügy kenuval lecsorogni Esztergomból Mohácsig. Én meg azt mondom, hogy az ember egy ilyen út során a helyére kerül. Bepillantást nyer az éteribb szférákba, ebben biztos vagyok. Lehet, hogy ehhez el kell kopni belülről. Erre vannak a szúnyogok, a kényelmetlen deszkák, a hepehupás föld a sátor alatt. Ezért támad feszültség az emberek között, ezért van köztünk olyan, aki fél, és ezért rakunk tüzet is. Kiégetni azt a sok salakot, amit manapság szeretnek egonak nevezni. 

Sokféle magyarázatot hallottam már arra, miért csináljuk. Például a kortizol, a stresszhormon szintje erdőben alacsonyabb, és a szívverés frekvenciája is csökken. De ez engem legföljebb akkor érdekelne, ha valaki azzal fordulna hozzám, hogy szeretne egy kis nyugalmat. 

Több dolgot kever a szerző, mondhatja most az olvasó. Közösségi élmények, spirituális útkeresés, zarándokutak, kenutúra. Végső soron pedig mindig ugyanarról beszélünk.

-g-

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s