Kinek van joga a világhoz?

Vilagjog_grundaktiv

Mi, mint emberek egy világháborút folytatunk az összes többi élőlénnyel szemben ezen a bolygón. Pontosan ez a probléma, és ennek a békeszerződése lenne ez a dokumentum, amit javasolnánk, és amit el kellene kezdeni megfogalmazni. Ugyanis mai nap az emberen kívül semmilyen más lénynek nincsenek jogai a Földön. Ez nem fenntartható állapot.”

Vilagjog

Klub Rádió, Zöld klub c. műsor
Műsorvezetõ: Gáti Miklós, Gerenday Bars Ágnes
Időpont: 2012. április 4., szerda

Gerenday Bars Ágnes, Klub Rádió: A telefonnál az egyik szervező, és egyben előadó, Kardos Gábor. Szervusz! 

Kardos Gábor: Szervusz! 

Gerenday Bars Ágnes: Te miről fogsz előadni? 

Kardos: Az alapgondolatról, mert, hogy a konferenciának az a címe, hogy Kinek van joga a világhoz? Ennek a megfogalmazására teszek kísérletet. Az alapeszméje az, hogy az emberi jogok nyilatkozata mintájára készüljön el egy nemzetközi jogi dokumentum, valószínűleg ennek egy ENSZ dokumentumnak kell…

Gáti Miklós, Klub Rádió: Az állatjog…

Kardos: Nem, nem csupán. A világ jogainak nyilatkozatáról van szó. Tehát nem csak az állatokról, és nem csak a nyövényekről, hanem a világ…

Gáti: Tehát akkor ebben van valamilyen környezetvédelmi jog. Jogunk van a zöld környezethez, vagy valamilyen fenntartható… 

Kardos: Nem! Pont nem. Ez az emberi egoizmus, amit te most körülírsz. Ez azért nem fenntartható…

Gáti: Magamból indultam ki… :)

Kardos: Ami civilizációnk alapvetően így áll ezekhez a dolgokhoz, mert csak az embernek vannak jogai, és a környezethez való jog is csupán az ember bolygóhasználati jogaként jelenik meg. Sőt, hát még a világörökségi témában is, vagy a jövő nemzedékeknél is csak egy ilyen humán sovinizmus szempontjai jelennek meg. Márpedig ez az, ami nem fenntartható. A kérdés amit szeretnénk föltenni, mindenféle nemzetközi szakértőkkel együtt, hogy fenntartató-e ez a jogrend, és maga a környezetvédelem is. A környezetem már egoizmus. Miért az én környezetem, miért nem a környezetem környezete vagyok én? Próbáljuk meg decentrálni ezt a dolgot, és kicsit a vörösbegy, vagy a többi élőlény szemével nézni…

Gáti: Az a baj, ez nagyon elvont. Emberek összejönnek, akinek van a kezükben adott esetben hatalom, valamiféle hatalom, akár a média hatalma, akár másféle hatalom, és nekik van a kezükben jog, meg hatalom, és eldöntik, hogy ne csak nekik legyen joguk? 

Kardos: Ööö.. Na! Vegyük azt, hogyan jött létre az emberi jogok nyilatkozata? Emlékszik-e valaki erre, hogy…

Gáti: Jó csak gyorsan! 

Kardos: Nagyon egyszerű. A világháború után felismerték, hogy a tartós béke feltétele, hogy a nemzetek megbékéljenek és minden ember egyenlőségét kimondják. Ez nagyon fontos gondolat, a világháborúnak így akartak véget vetni, hogy megteremteni a jogi keretét annak, hogy ilyen ne legyen. Ennek ellenére mi a mai napig, mi, mint emberek egy világháborút folytatunk az összes többi élőlénnyel szemben ezen a bolygón. Pontosan ez a probléma, és ennek a békeszerződése lenne ez a dokumentum, amit javasolnánk, és amit el kellene kezdeni megfogalmazni. Ugyanis mai nap az emberen kívül semmilyen más lénynek nincsenek jogai a Földön. Ez nem fenntartható állapot. 

Gáti: Oké! Mi történik akkor, ha lesz valakinek, vagy valamilyen állatnak joga, vagy növénynek. 

Kardos: Pont azért fontos az utalás az emberi jogok nyilatkozatára, mert az pár évtizede jött létre. Azelőtt évszázadokon át a nőket, vagy a gyerekeket, vagy az idegeneket, akik körüllakókként ott éltek egy néppel valahol, azokat tárgyként, dologként kezelték, ugyanúgy, ahogy most az állatokat kezeljük. Tehát a szabadságjogok története semmi másból nem áll, mint az alapjogok kiszélesedése, az a kör szélesedett, hogy kikre vonatkozik. Egyébként ez ilyen haj de új és elvont dolognak tűnhet, de egyáltalán nem az. A legősibb jogrendekben mind megvolt még ez a vonatkoztatás. Az egy modern zsákutca, hogy az emberi önkény a legvégső szó a törvénykezésben. A legősibb törvények, Hamurappi törvényoszlopa sem azzal kezdődik, hogy én Hamurabbi annyira jó csávó vagyok, hogy megmondom nektek a tutit, hanem hivatkozik arra, hogy kitől erede az ő hatalma. Elismer valami fölötte állót. Na most ezt kéne visszahoznunk…

Gáti: Mondjunk egy gyakorlati példát! Mi történhet akkor a mit tudom én a japán bálnavadászokkal, vagy bárki…?

Kardos:Mondok egy nagyon egyszerű dolgot! Most nem egy nővel beszélgetek, de ha egy nővel beszélgetnék… 

Gáti: Van itt két nő egyébként a stúdióban. 

Kardos: A hölgyeket véve példának! Kérdezzük meg, nekik vajon mindegy lenne-e hogy olyan törvényeink vannak, melyben ők dolgok, nem személyek, és nincs semmilyen joguk, viszont védjük őket, mint dolgokat. Tehát, hogy a nőket nem illik bántani, mert jó lehet még valamire egy nő. 

Gáti: Előre kell engedni, mert akkor jobban dolgozik…

Kardos: Igen, de ő nem egy személy, neki nincsen joga, viszont mi úgy ítéljük meg, hogy különféle intézményekkel kell őket védeni. Mert jelenleg így néz ki a környezetvédelem. 

Gáti: Na jó, oké, rendben, de a nők egy idő után tudnak szólni, meg egy idő után tudnak egyesületet alakítani. 

Kardos: Na most miből következtetünk arra, hogy az állatok nem szólnak? Abból, hogy nem érdekelnek minket? 

Gerenday Bars: Hát, abból, hogy nem értjük. 

Gáti: Abból, hogy nem értjük őket abból, meg nyilván a szomorú szemük, ebből lehet esetleg következtetni…

Kardos: De nem csak erről van szó, arról van szó…

Gáti: Olajos a szárnyuk. 

Kardos: Ha egy pillanatra megpróbáljuk komolyan venni, azt ami egyébként egy komoly kérdés, mert az életfeltételek megőrzése a tét ezen a bolygón, azért próbálom meg egy kicsit komolyabban venni ezt a kérdést. Van többféle érvrendszer. Például a delfinek kapcsolatban majd egy delfinológus elmondja, hogy a delfinek bizonyíthatóan egész jól elboldogulnak a mi nyelvünk tanulásával, mi viszont évtizedek óta kutatjuk szuper számítógépekkel és egy kanyi hangot nem értünk a delfineknek a beszédéből, kommunikációjából. 

Gáti: Most a szélből egy kicsit több hang jött be…

Kardos: Hát, én a Balatonnál vagyok, éppen most a hajónál voltam, bocsánat, én kérek elnézést. 

Gáti:Szuper! 

Gerenday Bars: De jó neked! 

Gáti: Mit akartál mondani? 

Kardos: Mi egyáltalán nem értjük a delfinek kommunikációját, pedig elég régóta kutatjuk, ők viszont elég jól elboldogulnak a nyelvünk tanulásával. Ez nem éppen azt mutatja, hogy intellektuális an fölényben vagyunk velük szemben. Ráadásul morálisan se vagyunk fölényben, mert egy delfin, ha akarna, bármikor elbánhatna egy emberrel, és mégis évszázadok óta mentik az embereket a delfinek. Tehát morálisan sem vagyunk fölényben, nem csak intellektuálisan a delfinekkel szemben, és akkor ez csak egy példa volt. Nyilvánvalóan egy lágerben egy kápó se foglalkozott azzal hogy megkérdőjelezze az ő felsőbbrendűségét. Mert nagyon rosszul érezte volna magát, abban, amit csinál, hogy ha belegondolt volna abba, amit csinál. Mi most egy lágerként működtetjük a bolygót a többi élőlény szempontjából nézve. Tehát ezzel egyszer csak szembe kell néznünk. Valószínűleg a rasszizmust se lehet kiküszöbölni egy olyan rendszerben, amely egy ökorasszizsmusra épül az összes többi élőlénnyel szemben. 

Gáti: Jó. Én értem, de mi történik – és ezt lehet, hogy majd a hírek után kell majd megválaszolnod -, mi történik akkor, hogy ha ugyanez… Minek kell történnie ahhoz, hogy ne ugyanígy folyjanak a dolgok? 

Kardos: Most mondom, tehát az a cél, hogy bizonyos alapjogokat biztosítsunk…

Gáti: Oké, biztosítottunk alapjogokat a delfineknek, meg a bálnáknak, meg egyéb állatoknak…

Kardos: Meg a növényeknek…

Gáti: Meg a növényeknek, meg a kerti törpéknek Németországban by the way. 

Kardos: A kerti törpék, ők, hát, mondjuk…

Gáti: Nekik már van joguk a rendszerben, lehet rájuk kötni biztosítást. Ezt most csak idehoztam, de most térjünk vissza a növényekre, meg az állatokra, mi történik, ha nekik már van joguk. És ez az a kérdés, amivel már csak a hírek után foglalkozunk. 

(HÍREK. Hatpárti egyeztetés az új államfő megválasztásáról. Politikusok szakdolgozatait vizsgálják. Kövér László jóbarátja egy középiskola új vezetője a stop.hu szerint. Időjárás. Reklám.)

Kardos: A híreket elhallgatva különösen fontosnak érzem, hogy… Borzasztó érdekes a mátrixnak a különféle fölvillanásaival, flasheivel foglalkozni, de érdemes lenne a természeti valóságunkba újra megérkezni. A kézben távkapcsoló van, de már rég a bilibe lóg, és hamarosan zárlatos lesz. 

Gáti: : ))) 

Kardos: Nem ártana… Tényleg, mint amikor keménydrogosok beszélnek arról, hogy milyen flasheik vannak. Ilyen szinten foglalkozunk a valósággal, miközben nagyon durván… Arra gondoltam, hogy én az előbb arról próbáltam beszélni, hogy a madarak, vagy a bármilyen élőlények szemével egy kényszermunkatáborként üzemeltetjük ezt a bolygót, és ehhez képest hallgattam a híreket. 

Gáti: Na jó, akkor majd megmondjuk a Kardos Krisztinek, hogy máshogy szerkessze a híreket. 

Kardos: De ugye értjük, hogy miről beszélek? Nem ártana visszaérkezni… Egy junkie állapotban van ez a civilizáció, és mielőtt teljesen kész lesz, érdemes azzal foglalkozni, hogy le lehet-e jönni ezekről a szerekről. Az ego a legdurvább drog, és arről kéne lejönni. 

Gáti: Na, jó, értem, de van olyan konkrét dolog… Ez most már mindenkinek világos, nem is tudom, van-e olyan aki nem érte ezzel egyet. Csak hát, mégis azt látjuk, hogy hiába cuki a delfin, hiába szeretjük az állatokat, egy csomó helyen még irtják őket, és nem probléma nagyon sok, országban, vagy egy-két országban, hogy a bálnákra vadásznak és feldolgozó üzemeket létesítenek az óceánokban. Mi történik, hogy ha valamilyen jogot kapnak ezek az állatok? Lehet valahogyan szankcionálni ezeket a tevékenységeket? 

Kardos: A világjog, ami egy új jognem lenne amit létre kellene hozni…, tehát végül is az a jognem, ami a fenntarthatóvá tételével foglalkozna a jogrendnek, tehát, hogy visszahelyezze természetjogi alapokra. Megszűnjön az a képtelenség, hogy gyakorlatilag úgy élünk, mintha a Magyar Köztársaság, bocsánat, Magyarország területén kimondanánk, hogy itt nem érvényes a gravitáció. Ökológiai szempontból ilyen abszurd a jogrend, amiben élünk, hogy a legtöbb lénynek nincsenek jogai, ez egy abszurd helyzet, a természettörvényekkel megyünk szembe. Észre kell venni, hogy az emberi jog a természeti törvényekre épül, és akkor lesz fenntartható, hogy ha visszahelyezzük erre az alapra. Évezredeken keresztül egyébként ott volt, ez a modernségnek a tévútja, amit be kell látnunk, hogy ez egy zsákutca. Vissza kell térni egy ilyen helyzetbe, és ez a természetjog ez lenne a világjog, ennek lenne ez a dokumentuma. És persze jogászok hadának kéne azzal foglalkozni, hogy ezt hogyan lehet alkalmazni. 

Egyébként az Amerikai Egyesült Államokban vannak már olyan perek – csak ezek külön-külön ügyek, jelenleg és semmi nem fogja őket össze -… Például a new orleansi katasztrófa után több száz olyan per volt, hogy miért nem mentették a kutyájukat, macskájukat. Mert a katasztrófavédelemnek ki volt adva, hogy csak embert mentünk. Kutya, macska, ott dögöljön. Egy csomó ember úgy vette, hogy ez mélyen sértette az ő igazságérzetét, és követelik, hogy ez a jogrendbe is épüljön be. Tehát van már egy szemléletváltozás már. Kis csendes-óceáni szigetek perlik a nagy Egyesült Államokat és Kínát, a szén-dioxid emisszió és a klímaváltozás miatt, mert őket konkrétan eltűnéssel fenyegeti. 

Gáti: Igen…

Kardos: Érdekesség, hogy a legnagyobb amerikai egyetemek beszállnak egy ilyen perbe. Nem véletlenül: elég sok szennyest kell tisztára mosniuk, amit a multiknak elsikáltak korábban. Most van ez a szemléletváltás, és úgy gondoljuk, hogy talán nem szégyen az, hogy ha a vörösiszapon és a Schmitt-ügyön kívül Magyarországról valami más is eljut a világhoz, ami arról szólna, hogy legyenek már jogai a többi élő és úgymond élettelen lénynek is. Azt gondolom, hogy ebbe nem lehet belekötni, mint kezdeményezésbe. 

Gáti: Abszolút. Oké. 

Kardos: Az a kérdés, hogy hogyan? Nem az a kérdés, hogy megcsináljuk-e, hanem az a kérdés, hogy mikor kezdjük el, és, hogy hogyan? 

Gáti: Beszámolunk róla! Jövő héten ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban lesz konferencia a Francia Intézetben.

Forrás: Védegylet, Klub Rádió

Kinek van joga a világhoz?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. a nevem nem átverés, én tényleg egy lábgomba vagyok, nagyon jól érzem magam itt lakom a nyugati tövében egy fickón aki igazán tiszteletben tartja az igényeimet :) előre elvtársak előre!

  2. Hát azt majd meglátjuk, hogy valami fura baloldali izé lesz-e ez, vagy valami értékes.

  3. elgondolkodtató hírt olvastam ma reggel a szintetikus DND-rőlhttp://index.hu/tudomany/2012/04/20/itt_a_szintetikus_dns/

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s