A Szent Amand kápolna

Szent_amand_kapolna

Első pannonhalmi éveim egyik kiemelkedő kalandja volt, amikor egy délután az egyik osztálytársam odajött hozzám, és csillogó szemmel elkezdte mesélni, hogy elment biciklizni a környéken lévő dombokon, és az egyik ilyen dombon, egy kisebb bozótos erdő kellős közepén talált egy nagy régi, elhagyatott épületet – valami kriptát, vagy valami ilyesmit. Másnap hárman is felkerekedtünk, hogy mi is megtekinthessük a nagy felfedezést. Elindultunk az erdőben – sűrű erdős és tisztás részek egymást követték, és bár én néhány kanyarral később már azt sem tudtam, hogy hol vagyunk, szakavatott osztálytársunk tétovázás nélkül vezetett minket, és az egyik kanyar után hirtelen fel is tűnt egy bozótossal benőtt domb, tetején néhány fenyővel. Magamtól biztos soha nem vettem volna észre, de a sűrűn összenőtt bokrokon keresztül egy helyen kis ösvény indult, és pár perccel később mind a hárman megpillantottuk a romos kápolnát.

Az épület nem túl sok mindent árul el magáról: a tető beomlott, már csak a gerendák vannak a helyükön, úgy-ahogy, a falakon több ponton rések, hiányos részek vannak. Belül semmi freskó, vagy írás, eltekintve a néha odalátogatók kreatívkodásaitól, mindössze a padlózat maradt meg itt-ott. Az egykori szentély előtt, az épület külsején van egy nyílás – előtte még ott van a földbe taposva az a vasajtó, amivel korábban lezárták -, erről az a hír járta, hogy itt lehet lemenni a kriptába, ahol még ott vannak két ide eltemetett ember csontjai. A hely borzalmasan izgalmas volt, egy titkos kis kápolna, amiről nem lehet tudni, hogy ki építette, hogy mikor volt utoljára ép állapotban, hogy miért annyira a semmi közepén, egy bozótos erdő közepén volt – fantáziánkban rögtön megjelentek a régi, titkokkal átjárt, ne adj Isten kincset rejtő romok, és igazán beavatottnak éreztük magunkat, hogy mi megtaláltuk ezt a kápolnát.

Mostanában újra sokszor járok a kápolna felé. Az egyik falrészen például a téglákba karcolt neveket találtam – olyan emberek nevei, akik valamikor régen erre jártak, megtalálták ők is ezt a romot, akárcsak mi, és jelet hagytak rajta, ottlétük emlékéül. Néhol évszámot is írnak, a legkorábbi évszámok az 1920-as évekből valóak – valószínűleg ekkortájt kezdett el lepusztulni a kápolna. Na de mióta van ott? Elhatároztam, hogy megkérdezem a dologról Antal atyát (ugyanazt a mindenttudó szerzetes-tanárt, akiről már az előző cikkben is szó volt :), gondoltam, ő biztosan tudja. És persze tudta is. Az épület valóban egy kápolna, méghozzá a Szent Amand-kápolna. Állítólag azt a dombot, amin áll, már a XIII. századból származó oklevelek is Szent Amand-hegyként említik. A kápolnát azóta persze többször át-, és újjáépítették, jelenlegi állapotában állítólag egy barokk-kori épület (valószínűleg felújították később, több helyen (vas-)beton részeket is láttam), aminek a tulajdonosa egy helyi kegyúr volt, aki családjával együtt egyébként később valóban ide is temetkezett – ezután kezdte el az idő vasfoga elrágni az épületet, később még a testeket is elvitték onnan.

Img_5273-1

Szent Amand egy VII. századi püspök, akit Belgium apostolának tartanak. Tudjuk róla, hogy számos területen végzett missziós munkát, végrendeletében például ezt írta: „Krisztus iránti szeretetből hirdettük minden tartománynak és néptörzsnek az Isten igéjét”. Missziós útja során valószínűleg Pannonhalma vidékére is eljutott, és innen származhat egy régi településnév, a már egy 791-es dokumentumban is említett „Omundesthorf”, mely ezen értelmezés szerint az „Ámándfalu” szláv megfelelője, és így Szent Amand az akkoriban itt élő avar és szláv népcsoportok közti lelkipásztorkodásának tanúja. További érdekes adalék, hogy Nagy Károly Kr.u. 791-ben Omundesthorf-nál adott hálát az avarok legyőzéséért és sikeréért. Ugyanitt találkozott Kr.u. 890-ben Arnulf német király és Szvatopluk morva fejedelem. Sőt, az ezen a helyen folytatott 1961/62-es ásatások egy karoling-kori kis templom vagy szerzetestelep maradványait tárták fel – ez akár a ma ott lévő kápolna elődje is lehetett. Egyesek szerint a hely ilyenfokú tiszteletének oka nem más, mint a korai Szent Márton-kultusz, mely a katonaszent születési helyének a mai Ámánd-hegyet tartotta.

Ha az az épület mesélni tudna, valószínűleg nagyon sok érdekességet mesélne. A kérdés már csak az, hogy vajon még hány ilyen ezeréves múlttal rendelkező rom hever szerteszét a környéken, és hogy vajon legközelebb mikor botlunk bele egy újabba?

– dadikovi –

A geotag a geomigr.com segítségével készült.

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s