Szégyen vagy sem: kukázom. Találok ezt-azt. A múltkor a Kodály köröndnél fordultam be, Aradi utca, az évek óta ott díszelgő állványzat alatt a betonon könyv. Gerince részben hiányzik, borítója kosztól sötét. Mint ilyenkor rendesen, felveszem. Égett, kormos szaga van, undorító. Belelapozok. 1927-ben kiadott német nyelvű művészeti album. Az antik görög és római művészet. 

Jó könyv, bírom. Fekete-fehér és színes képek tárlata. Sosem fogom megtudni, hogyan égett meg, mi áztatta, hogy került a járdára. Azt viszont szívesen kideríteném, mivel lehet megszűntetni a koromszagot. Áttörölgettem, és amint lesz egy lélegzetvételnyi időm, intézek neki egy új gerincet is. Ha megoldható. 

Mert persze ilyesmit venni is lehet. Meg aztán minek könyv, amikor az interneten fenn van minden? Igen ám, de, például, az internetet sose fogod csak úgy, érted, lapozgatni. Nincs ezzel semmi baj, csak mondom.

-g-