Két borfesztivál

Bor_01

Nem lehet minden tökéletes. Mint ahogy a Siller Fesztivál az volt. És ahogy a Szent Iván-éji Mámornak nem sikerült. 

Bor_02

Néhány héttel ezelőtt volt a paksi Siller Fesztivál, ami a vörös- és fehérbor összekeverésével készült siller bort igyekezett népszerűsíteni. A sokadszorra megrendezett rendezvényre tényleg a tökéletes jelző a leginkább megfelelő. A paksi pincesoron, a Sárgödör téren jófej emberek tömege ízlelgette a kecskesajtokat, itta a bivalyerős madocsai pálinkát és kortyolgatta a kétszáz siller valamelyikét. Igényes programok mellett szórakoztunk, a borászok, pincés gazdák pedig gyakorlatilag szaladtak az üres poharú látogatóhoz, hogy utántöltsék a poharát. Három palack borral jöttünk haza aznap este, és aztán úgy döntöttünk, folytatjuk. És visszamentünk.

Bor_03

A pincékben számolatlanul kaptuk poharunkba a kóstolót. Volt, ahol zsíroskenyérrel kínáltak, másutt hosszan beszélgettek velünk. Madocsa, a szomszéd település vidáman és jókedvűen kolbászos borkorcsolyát kínált, népzene szólt és más dolgunk sem volt, csak örülni. Én ezért szeretek vidéken lakni. Ezért az örömért, a személyességért. 

Bor_04

A Szent Iván-éji Mámorral egyáltalán nem az volt a baj, hogy fizetni kellett a kóstolásért. Nagyon szívesen fizetünk (főleg ilyen jelképes összeget) a jóért. Hazafelé sétálva láttuk, hogy a legtöbb házban focimeccset néztek a nagyképernyős tévén. Nekem, aki szeretem azt mondani, hogy mindenütt lokálpatrióta vagyok, ez egy kicsit nevetséges. Kevesen voltak, az igaz. Mégis, nekem leginkább a személyesség hiányzott. 

Bor_05

Volt abban valami izgalmas, hogy a pincékben fogadtak bennünket a borászok. Az összekacsintás, a beszélgetések, hogy ilyen bor, olyan bor. Gyertek, menjünk le, és akkor hordóból csapoltunk. Lilahagymás zsíroskenyér. Az eddigi borünnepeken is bőven tere volt a spontaneitásnak, a dolgok és borok szabad folyásának. Ám azt kicsit túlzásnak éreztük, hogy néhány órával a program előtt került fel a helyi lap honlapjára a rendezvény híre. 

Bor_06

Jó hangulatú fesztiválok után csöppentünk bele ebbe a visszafogott, nyugodt, csöndes borozgatásba. Valószínűleg barátokkal, ismerősökkel élveztük volna. Talán ha megvárjuk a tűzugrást. Azt sem zárom ki, hogy mi voltunk fáradtak. Nem tudom. 

-g-

Két borfesztivál” bejegyzéshez ozzászólás

    • :)
      Vártam ezt a kérdést. Gondolkoztam rajta, írjak-e róla posztot. Mert megérdemelné. Látszott és érződött a fesztiválon, hogy sokat dolgoztak rajta, hogy egy csapat volt mögötte, akik gondolkoztak. Én imádom az ilyesmit.

      Ami nekem eszembe jutott: nem tudom, mennyire volt ilyen, de szívesen olvastam volna előzetesen egy riportot, interjút a főszervezővel röviden a koncepcióról a helyi lapban (pl. online P. H.). A korábbi évek korábbi programjaihoz képest ott találtam magam egy centralizált, igen nagy részben a Fabrora épülő rendezvényen. Egy gyors kör után úgy láttam, ez a nap nem a kis pincékről szól. Ez először zavart, aztán a pozitívumokat látva megbarátkoztam a gondolattal. Nekem sokat számított, hogy a főszervező bemutatkozott a színpadon, és a program elejétől a végéig követhető volt, kikhez lehet fordulni. Én nagyon szeretem a vidékies (“balkáni) szervezetlenséget is, amikor az embernek más dolga sincs, csak pincéről pincére járni, elfogadni a kolbászos kenyeret meg a pálinkát, de nagyon szeretem a profizmust is. Úgy láttam, idén ezen a fesztiválon a profizmus felé billent a mérleg nyelve.

      Nagy ötlet volt a gasztro terasz ilyen formában. Itt is ugyanaz volt a helyzet, mint általában mindennel: nehéz volt elfogadnom, hogy nem az elvárásaim szerint alakulnak a dolgok. Először zavart, hogy csak Fabro bort látok kiírva. Viszont nagyon bejöttek a kóstolt tételek: siller, rozé, cabernet franc, utóbbit külön kiemelve. Ami nem volt szép, az a vegetáriánus és könnyebb ételek hiánya. (Lehet, hogy egy darabig ezek elérhetőek voltak, ezt nem tudom.) Azt gondolom, hogy ezzel mindenképp számolni kell a szervezéskor, mert számtalan okból adódhat úgy, hogy az ember (felesége) nem a csülökre vágyik. De ha ez megtörténik, akkor a profi válasz erre nem a magyarázkodás, hanem a helyzet elegáns kezelése. Hosszan írtam most erről, de hangsúlyozom, számomra ez volt az egyetlen problémás elem a fesztiválon.

      A helyszínnek vannak nehezen kezelhető sajátosságai, gondolom ezzel ti, a szervezők is szembesültetek. Nekem kicsit nehezebb volt így áttekinteni, mint az eddig megszokott elrendezésben (ahol a felső nagy füves placcon volt a fesztiválsátor, és körülötte az árusok és egyebek), a kávé és pálinka részben ezért is maradt ki nálam a fogyasztásból. De azt láttam, hogy ez így is működik. (Igaz, ha jól emlékszem, már tavaly is a tér ezen oldalára került ez a program.) Az fontos adalék azért, hogy nem vagyok régi motoros a városban, sőt a megyében sem, úgyhogy csak az utóbbi néhány évre van rálátásom. A zene szerintem rendben volt, igaz, én az első felére nem feltétlenül erőltettem volna énekes és poprock műsort (inkább valami laza funky vagy jazz), de ez az én ízlésemről szól. A Kistehén szerintem tök jó választás volt. Én gondban lettem volna, ha nekem kell zenekart találni. Még a helyszínről jutott eszembe: végre eljutottunk oda, hogy a városban ki van táblázva, hol található a rendezvény. Ez remek dolog!

      Viszonylag rendezetlenül tudok most írni erről a fesztiválról. Néhány pozitívumot összeszedek azért a végére. Jó borokkal ismerkedtem. Igényes helyszínen igényes programok voltak. A profi szervezés arra is képes volt, hogy barátságos légkört teremtsen. Bemutathattam a vendégemnek a város vendégszerető, gasztrokulturális arcát. Jól éreztem magam, és színesebbnek látom a várost, a megyét. A Kistehénnel úgy éreztem, hogy engem is megszólítanak. Biztos, hogy sok mindent nem fedeztem fel, amit ez a feszt adhatott volna, de teljesen elégedett vagyok, hogy azt vehettem ki belőle, ami jól esett. Összességében jó emlékeim vannak. Bízom benne, hogy ez a fajta rendezvényszervezői szemlélet is működni fog itt, miközben képes lesz megőrizni és felmutatni a lokális értékeket is. Részemről nagy pirospont.

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s