Aki vidékről ingázik Budapestre, vagy valaha járt be huzamosabb ideig, biztosan találkozott már a reggeli csúcsforgalommal a síneken. Nem új dolog ez, az agglomeráció megtámadja Budapestet, valószínűleg hasonlóan működik a történet minden nagyvárosban Európa szerte. Az már korántsem természetes, hogy a tömegközlekedésért mennyire magas árat kérnek hazánkban, de lendüljünk túl ezen is, drága a bérlet, kifizettük, használjuk az igen magas színvonalú szolgáltatást, ahol ha szerencséd van, s különösen jó napot indítasz, nem folyik alád sem magzatvíz, sem hajléktalan ürülék vagy egyéb nyalánkság. A vonat késik ugyan 20-25 percet, a ruhádat összeizzadtad, s még csak fél 8 van, de fő az optimizmus.

A MÁV előhúzta a fehér nyulat a cilinderből, mától úgymond emelik az utazás presztízsét, s — felütés, dobpergés — 150 Ft-os extra árat fizettetnek mindenkivel, akik gyors vagy sebes vonatra szállnak. Hiszen látják ám, hogy a postán is drágább a gyorsabb, meg a GLS-nél, Ebay-nél is valami additional fee vonatkozik azokra a termékekre, amelyek helyvektorának első deriváltja nagyobb. El tudom képzelni egyébként a nagyvállalati környezetet, ahol Dr. Balogh Róbert költséggazda leszól telefonon Franciskáék csoportjának, hogy nézzék már meg ugyan Vanczáknéval, miként lehetne a többi, sikeres vállalathoz hasonló módon még egy kis bevételre szert tenni. Vanczákné kis csapata előretör, megmutatja főnökének, hogy webkettes skillekkel felvértezve ő majd megtalálja az aranytojást tojó tyúkot. Vanczákné kitüntetve, Franciska kapálózik, hogy az ő ötlete volt valójában, majd mindketten beírják az önéletrajzukba, hogy shiker. Nézzünk is egy példát rögtön, üljünk rá a szopórollerre és guruljunk körbe.

Tegyük fel, hogy Érdről szeretnél minden nap bejutni Budapestre és Budapesten nyilván még mocorognod kell, tehát a BKV bérlet is alap, vásárolnod kell. A budapesti bérlet Nagytétényig érvényes, onnantól Érdig kiegészítő bérletet kell venned, így lesz teljes a csomag, nagyjából olyan 15.000 Ft-ért havonta (pontos számot nem tudok). És itt térjünk is ki egy kicsit. Az ember miért vesz bérletet? Nem nagy ördöngősség, kedves MÁV, az ember azért vesz bérletet, mert

1. sokat utazik az adott vonalon és jobban megéri neki így (a szemét kaptalista, ugye?)
2. nem szeretne sorba állni minden egyes nap, mielőtt felszáll a koszos vagonokba. (a lusta disznó, ugye?)

Nyilvánvaló az, hogy a második pont innentől kuka, ill. abban az esetben nem, ha az amúgy is össze-vissza késő járatok közül sikerül kiválasztani egy olyat, ami nem gyors- és nem sebesvonat, közlekedik éppen és be is ér vele az ember időben a céljához. Ha valaki megnézi az Elvirát, láthatja, hogy reggelente nem ritkák a 20-25-30 perces késések.

Nem arról a 150 Ft-ról van szó, bár ha jobban belegondolunk, 20-25 napot biztos megy az ember Pestre, számoljunk hússzal, ugye vissza is kell jönni, tehát 40*150=6000 Ft havonta. A semmiért. Drágítanak, s nem elég egyszer sorban állni, minden nap kell. (Update: most írták Twitteren, hogy a 150 Ft is kilométerfüggő, egészen felmehet ~1000 Ft-ig.)

A bérleteseknek egyébként nem kell megváltani ezt a 150 Ft-ot abban az esetben, ha valaki egészen Budapestig MÁV bérlettel utazik. Van ilyen az országban? Ki az, aki nem BKV kiegészítő bérletet vásárol? Jelezzétek kommentben, küldjük a szerkesztőség antropológusait vizsgálódni.