Eggyé

Szerkesztőségünk két tagja a hétvégén örök hűséget fogadott egymásnak.

Régóta töltik együtt mindennapjaikat és ünnepnapjaikat egy barátságos vidéki városban, segítik egymást és magukat életük egyik legfontosabb szakaszában. Egyikőjük pár hónapja azt mondta: “egyre kevésbé érzem otthonomnak a szülői házat” — elnézést, ha pontatlanul idézek. Azt gondolom, hogy pontosan így kell érezni ilyenkor, egy nagy változás küszöbén. A régit (valami kéket) elengeded, “egyre kevésbé érzed”, s az újra figyelsz, azt, amit tökéletesíteni, polírozni kell ugyan minden nap, hogy ne rozsdásodjon be, ne váljon megszokássá, de pontosan tudod, hogy ez a jó döntés, ezt szeretnéd, szeretnétek csinálni, mert ebben van a Ti közös jövőtök.

Kívánok Nektek rengeteg kalandot, kirándulást, túrázást, szalonnát kenyérrel és hagymával a patak mellé, tűzrakást a parton és erdőben egyaránt, a vidék megmentését, közös, árnyékadó tölgyfát, C-moll alapú népdalokat, semmiből elinduló alternatív zenészeket, sok kihívást, hogy ne unatkozzatok, ugyanakkor ugyanannyi megoldást, hogy mindig tovább tudjatok lépni, s ne lazuljon meg ez a fantasztikus kapocs köztetek.

Kedves Gergő és Kicsu! Isten áldjon, legyetek boldogok!

Hozzá szabad szólni:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s