The Big Short / A nagy dobás (film)

big short grundaktiv

Egy ideje olvasgatok és beszélgetek a gazdaságról. Most elmentünk megnézni A nagy dobást, és az első perctől az utolsóig hihetetlenül élveztem, hogy megcsinálták filmen mindazt, ami épp engem érdekel. Nem csak vicces, de borzongatóan komoly volt a film szándékosan eltúlzott didaktikus működése: tényleg el akarja nekünk magyarázni, hogy működött a 2008-as világválság. És hogy működik azóta is a gazdaság. Christian Bale annyira tökéletes volt, hogy holnap veszek egy pár dobverőt az irodámba (pedig no dob). Akit kicsit is érdekel a téma, feltétlenül nézze meg. Vélhetően utána többet fog tudni mindenről, mint az emberek 95%-a.

-g-

Csanádi séta Felső Barnabással

Azt hiszem, sajátos ízű, a Grundaktivra illő portréfilmet mutatunk most be. A Gemenc környékén élők ismerhetik Felső Barnabást, aki magát természetben élő emberként mutatja be, fotózik, halászlét főz és például a bukó halászatot is gyakorolja. Szabad rajta nevetni is. Honlapja itt érhető el.

A plastik.hu itt írt Felső Barnabásról, érdemes átkattintani.

Válság a Wall Streeten (film)

Végre egy remek film! A mostani világválság kirobbanását és annak körülményeit, az arra adott reakciókat boncolgatja az Andrew Ross Sorkin könyve alapján készült adaptáció. 
Eredeti nyelven Too Big to Fail néven jelent meg.

Sorkin azt vizsgálja, hogy az Egyesült Államok fő pénzügyi szakemberei miként próbálták megmenteni a bukástól nemcsak önmagukat, de az amerikai gazdaság egészét. Mindezt egy olyan mértékű pénzügyi válságban, amilyenre az 1929-es nagy gazdasági világválság óta nem volt példa. Az új évezred elején virágzott a tőzsde, szárnyalt az ingatlanpiac. 

Egy pillanatra sem unalmas, nem veszünk el a mély pénzügyi részletekben, ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy makrogazdasági szinten milyen döntések előzték meg a válság kirobbanását. Ha figyelmesen követjük az eseményeket, akkor az is jól látszik, hogy a mainál ezerszer rosszabb helyzet is kialakulhatott volna pillanatok alatt. Nagyon ajánlom, tényleg.

A nagy extázis (film)

A “Die Große Ekstase des Bildschnitzers Steiner” című film kapcsán.

Nem szeretném ezt sokáig húzni. Élni úgy lehet érdemes, ahogy a fafaragó Steiner él. Hogy az élet tüze teljes intenzitással ég benne, ahogy a fában is ott a robbanás, ahogy minden ugrás pálya- és világrekord. Hogy minden alkalommal túlrepül mindenen, és aztán vérző fejjel, enyhe agyrázkódással megismétli, ha kell. 

Miközben néztem ezt a filmet, arra gondoltam, hogy néhányszor láttam már síugrást a Euro Sporton. De a digitális kamerák, a reklámok, a tűéles kép gyenge utánzata csak annak, amit Werner Herzog megmutat. A lassított felvételek, a tökéletesen komponált féldokumentarista mozi és a minimálzene, a ’70-es évek német arcai meg frizurái és Walter Steiner személyisége lenyűgöző háromnegyed órát biztosít a valószínűtlen színekhez szokott ember számára. 

Teljes intenzitással. Nem is érdemes máshogy.

-g-

Nincs több filmes világpremier idehaza

Cinema2

A Sony Pictures, a 20th Century Fox és a Warner Bros. Pictures együtt jelentette be, hogy nem lesz több filmes világpremiere Magyarországon. A döntéshez több amerikai stúdió is csatlakozhat a közeljövőben. Az ok nagyon egyszerű: az utóbbi időkben készült kalózmásolatok nagy része Magyarországról került fel a netre, s ez nem tetszik a tengerentúliaknak. Hozzáteszem, teljes joggal, még akkor is, ha csak kamerás verzióról van szó. Ezek a változatok úgy készülnek, hogy Teca néni bemegy a premierre az Aréna moziba, beállítja az állványt és a készüléket a sötétbe, s felveszi vele a vásznat. Mondanom sem kell, hogy ezek mind hangban, mind pedig képi minőségben katasztrofálisak, még egy egyszerű 19 colos monitoron is botrányosan rosszak. Aki ilyen minőségben néz filmet, az egyéb galádságokra is képes.

De honnan tudjuk, ki töltötte fel az első illegális kópiát?

Véleményem szerint két módon lehet azonosítani azt, hogy honnan töltötték fel a filmeket, az egyik triviális: IP cím alapján. Ez azonban semmiképp nem mondja meg, hogy a másolatok hol készültek, márpedig az Index cikke szerint vagy az Arénában, vagy a Lurdy-ban. Másik lehetőség a vízjel, aminek technológiai hátterébe most nem mennék bele, röviden elég tudni róla annyit, hogy a képi anyagba olyan extra információkat rejtünk, amik alapján azok azonosíthatóak, viszont a néző ebből semmit nem vesz észre. A vízjel általában robosztus, vagyis a legtöbb manipulációra és tömörítési eljárásra, vágásokra immunis. Valószínűleg ezt az eljárást alkalmazzák is a stúdiókban, de feltehetően nem akarnak a világ minden mozijához külön vízjelet gyártani (tipp).

Vajon a vízjel megmarad a kamerával felvett anyagon is? Ezt igen erősen kétlem, ez már egy olyan “transzformációja” az eredetinek, ami meglehetősen durva, befolyásolják az egyenetlen fényviszonyok, stb. Ha viszont nem, akkor hogyan sikerül beazonosítani, hogy Magyarországon lett felvéve az anyag? IP alapján nem lehet mozit behatárolni (nyilván nem a helyi meki wifijén töltik fel), de még csak országot se, gondoljunk csak az anonym proxykra.

Nekem speciel nem fáj, hogy két nappal később nézem meg a Harry Pottert, de az országnak egy elég nagy blamázs. Mi történik itt, emberek?

Filmajánló és merengés: Dr Halál

Remek és elgondolkodtató film dr Jack Kevorkian orvos, patológus életének arról az időszakáról, amikor az eutanázia melletti harcát elkezdte. Bőségesen tartogat szellemi izgalmat, megrázó pillanatokat. Al Pacino alakításának hitelességét bárki ellenőrizheti, csak meg kell nézni egy korabeli interjút.

A film egy mindenkit érintő probléma, az emberi élet vége kapcsán vet fel megannyi kérdést. Mikor ér véget az élet? Amikor a keringés és a légzés leáll? Esetleg az emberhez méltó élet vége az emberi élet vége kéne legyen? Ha pedig ezek szóba kerülnek, nem kerülhetjük meg a problémát: mi az emberi élet értelme?

Az eutanázia legalizálása egyre több embert érint. Néhol már engedi a jog, másutt fontolgatják törvényessé tételét. Hollandiában gyakorlat a legrégebb óta, és noha még most is bűncselekménynek számít, mégis, a szabályszerűen elvégzett eutanáziáért nem büntetik az orvost.

Számomra a jelenség a korszellemet tükrözi, ahol az ember önrendelkezése válik döntővé minden kérdésben. Olyan nem vallásos érvrendszert, amely döntően az eutanázia engedélyezése mellett/ellen szólna, nemigen találunk.

Egyre az a kérdés motoszkál bennem: ha olyan helyzetbe kerülök, hogy életem élhetetlennek tűnik, na ebben a helyzetben vajon tényleg az önrendelkezés lesz-e az, ami meghatározza az emberségemet, kapcsolataimat?

(Dr Halál/You Don’t Know Jack, amerikai, 2010.; R: Barry Levinson, fsz: Al Pacino)