Hódolat a könyvkötőnek

P2230670P2230669P2230668P2230672P2230671

Tisztelek minden mestert és minden amatőrt, aki odaadással végzi tevékenységeit a világban. Még a tiszteletem sem olyan tökéletes, mint a könyvkötőé, aki olvasható formába hozta, újra felemelte azt a régi Adler kötetet, amit szerencsés módon sikerült megszereznem egy kidobásra ítélt kupacból. Alfred Adler, a személyiségpszichológia egyik legfontosabb megalapozója megérdemelte azt alázatot és tiszteletet, amellyel a könyvkötő barátom fordult felé. Kötése szoknyabőr, lapjai rendkívül illatosak és sárgák, szinte kéregszerűek. 

Kevesen tudják, de az amatőr szó a latin amatorból jön, ami azt jelenti: aki szeret. Aki szereti csinálni. A szerető, aki szeretetből csinálja. Legyünk hát mindannyian amātorok, szeressük azt, amit csinálunk, végezzük odaadással a ránk váró feladatokat, tevékenységeinket!

Köszönöm.

Világhíres zeneszerzők: Bach

Bachus

A Kossuth Kiadó és a Metropol közös együttműködésében több komplett sorozat megjelent már, például a magyar festőkről és a “világhírű” festőkről is. Értelemszerűen egy válogatás mindig szubjektív, a kiadás több dimenziónyit ront az eredeti képen vagy előadáson, hiszen magát a szembesülési élményt semmilyen szurrogátum, pótlék nem adhatja vissza. Mégis nagyszerű dolog, hogy az ember otthon is elmélyülhet az igényesen szerkesztett képek és a tökéletesen komponált zene világában. Persze egy képpel való szemközt állás önmagában és hatásában is jóval több, mint pszichológiai állapotváltozás, flow vagy transzállapot… és ezzel be is fejeztem az evidenciák magyarázását. 

Bach 1750-ben halt meg vakon, utolsó művébe belekomponálta saját nevének betűit. Minden zenedarabja olyan, mintha számítógéppel szerkesztette volna, rendkívül korszerű és valószínűleg a legtöbb ember számára élvezhető. Bach a templomi orgona nagymestere, de otthon volt korának minden hangszerén, és szerencsére a profán kantáták felé is kikacsintott, így nem csak egyházzenéje maradt fenn nekünk. 

A fentiekből aztán kitalálható, hogy én nagyon szeretem Bach zenéjét, ezért sem sajnáltam azt a majd’ 500 forintot, amibe a sorozat bevezető kötete került. Szégyellem magam, amiért reklámembert játszom ezen a blogon, de végre olyasmi került a kezembe, ami megérte az árát. Bár a könyv szövegét nem olvastam még el, és a válogatásoknak sem vagyok híve, azért mégiscsak elégedetten hagytam végigpörögni a cédét, aztán lelkesen keresgéltem vissza a már ismert darabok meghökkentő részleteit. A felvétel igen jó, a kissé populárisabb Royal Philharmonic Orchestra játszik a mellékelt korongon. Természetesen a közérthetőbb, népszerűbb, emblematikusabb darabok kerültek fel rá, és sajnálatomra egyetlen tétel sem hangzik el a cselló szvitek közül, amely a kedvenc zeném mind közül. 

Válogatásokat, népművelő kiadványokat kézbe venni mindig furcsa szájízt kelt bennem, így van ez ennél a könyvnél is. Sokkal helyesebb volna utánamenni, beleásni és kiválasztani: karmestert, zenekart, koncerttermet, konkrét felvételt, egész darabokat. A sorozat többi része már jóval többe, 1590-be fog kerülni, és nem is hoz tűzbe mindegyik zeneszerző. De pl. Liszt, Mozart, Schubert, Beethoven, Schumann, Haydn, Kodály és Bartók el fog gondolkodtatni…

-g-

Nyolcvanasok a rádióban

Kontra_muhely

Vajon miért van az, hogy a mi generációnknak, azaz a 80-asoknak az egyetlen közösségi élménye az volt, amikor megszakították a Kacsameséket Antall József miniszterelnök halála miatt? Miért ragadunk egyre többen otthon, miért nem tudjuk időben befejezni az egyetemet, és miért gondolkodunk a harminchoz közeledve is azon, hogy újabb diplomát szerezzünk? Ez csak néhány egyszerű kérdés, a megválaszolásukkal mégis adósok maradnak a szakemberek. Bár a korábban már említett Tari Annamária is körülbelül ezt a generációt magyarázza Y generáció című könyvében, a fiatal művészekből és társadalomtudósokból álló Kontra Műhely szerint van különbség az Y generáció és a magyar 80-asok között, nem egybevágó a két kör, mivel az előbbi inkább a számítógéphasználattal és egyebekkel kapcsolatos, utóbbi viszont szigorúan figyelembe veszi az adott társadalmi kontextust is, amelyben a jelenségek megjelennek.

Nem is akarom tovább magyarázni, erről a témáról beszélgettek ma fél órán keresztül a Kossuth Rádióban, érdemes belehallgatni. A Kontra Műhely tanulmány-, vagy ahogy ők nevezik, esszékötete ingyenesen letölthető a honlapjukról, de nyomtatott kötet formában ingyenesen is kérhető – személyesen találkoztam Tarr Ferivel, a kötet szerkesztőjével. Ezekről a dolgokról még biztos lesz itt szó, jó rádiózást!

-g-

Henri J. M. Nouwen : A tékozló fiú hazatérése – Egy hazatalálás története (könyv)

Tekozlo01

Olvassuk-e rendszeresen a Bibliát? Mit jelent a számunkra egy-egy emblematikus története? Belehelyezzük-e magunkat a parabola műfajában megírt példabeszédekbe? És ha igen, akkor kivel azonosulunk, ki a szimpatikus és kivel nem szeretnénk közösséget vállalni? Valami egészen újat tudhatunk meg, ha odafigyelünk azokra, akik előttünk jártak. Bővebben…

Joachim Bauer : Miért érzem azt, amit te? – Ösztönös kommunikáció és a tükörneuronok titka (könyv)

Miert_erzem_azt_amit_te

Miért utánozzák a kisbabák a felnőttek arcát? Miért nyitjuk ki a szánkat, amikor megetetjük őket? Miért nem ütközünk neki a többi járókelőnek az utcán? Miért hasonlítanak egymásra az idős házaspárok? Mi a baj az autistákkal? Miért számít súlyos büntetésnek a kiközösítés? Miért vagyunk sikeresek a randin, ha utánozzuk a másik mozgását?

Az olasz Giacomo Rizzolatti két évtizede fedezte fel a tükörneuronokat, és rögtön zavarba hozta vele pszichológus kollégáit. A kognitív pszichológia kutatói számára rendkívül hasznos elmélet született, amelyet számos kísérleti helyzetben sikerült igazolni, és sok korábbi kérdésre magyarázatot ad. A tükörneuronok segítenek megtanulni beszélni, általuk érzünk empátiát, miattuk különböztetjük meg saját viselkedésünket másokétól. Joachim Bauer, a Freiburgi Egyetem professzora írt könyvet a témában, és öt évvel az első, hamburgi kiadás után végre nálunk is olvasható.

Bővebben…

Dwarsligger – A zseb- zsebkönyv

Dwarsligger2Dwarsligger3Dwarsligger4Dwarsligger6Dwarsligger5

A könyvesboltban kábé fél éve van a rendes könyvek mellett egy kis polc, tele tíz centi széles zsebkönyvekkel. Ugyanazok a címek, mint az asztalon (ne kérdezd), sőt ugyanannyiba is kerülnek. Két hónapig kétségeim voltak, hogy megvegyem-e ezt a Dan Brownt, párhuzamosan azon is gondolkoztam, hogy egy ilyen zsebkönyvet is kellene venni, úgyhogy amikor kiadták ilyen alakban, kellett egy. 

A könyv tényleg könnyű, tényleg elfér egy férfi nadrág/kabátzsebében, kicsi, érdekes. Keményborítós, nagyon vékony papírra van nyomva (olyasmire, mint a Bibliák nagy része), viszonylag könnyen szakad és  nagyon sérülékeny; víztől puhul, csokira átzsírosodással reagál. Egy kézzel kell tartani, ami már tíz perc után szörnyen idegesítő. Plusz tényleg kicsik a betűk, de ez a legkevésbé zavaró benne. Mivel hosszú könyveket adnak ki ( a Dan Brown defaultból, rendes kiadásban hatszáz oldal), minden elég vastag. Újabban kiadták a Háború és békét, 1791 oldal. Én szeretem a hosszú könyveket, de ez azért ijesztő.  

Holland licenc, még csal holland nyelvű könyveket adtak ki, de szerintem lassan jönnek az angolok is.Többet itt http://www.dwarsligger.nl/ . 

Érdekes, de nem jó. Lehet, valami másik könyvvel kellett volna próbálkoznom, de így ott vagyunk, hogy úgy gondolom jól kiválasztották a szar könyvhöz a szar formátumot.