A katolikus házasság és a válás

stalker13

Egy gyakori keresztény- és katolikusellenes húzás azt hangoztatni, hogy a katolikus házasságok is hasonló arányban érnek véget válással, mint a világiak. Azért is érdekes ez, mert valószínűleg igazuk van azoknak, akik ezt állítják. Csakhogy arról mindig megfeledkeznek, hogy katolikus házasság és katolikus házasság között is van különbség. Ég és föld. Bővebben…

Rossz-e a karácsonyfa?

Néhány napja Kardos Gábor ostorozta a karácsony elvilágiasult, ökológiailag kizsákmányoló mai formáját és annak jelképét, a karácsonyfát. Nem sokkal később hallottam egy rádióbeszélgetést Vértesaljai László jezsuita pappal, és ez segített továbbgondolni KG gondolatait.

A fa ott marad és megfosztatik a tartalmától, akkor minek fogunk örülni? Hogy adunk magunknak valamit?

Visszakerestem ezt a beszélgetést, ajánlom mindenkinek meghallgatásra.

-g-

Nem megölni, hanem megülni a sárkányt (podcast)

Pünkösd van, a Szentlélek kiáradásának napja. Úgy alakult, hogy a Kossuth Rádió Arcvonások című műsorában Heinczinger Miklós zenésszel beszélgetett a műsorvezető. Én nem igazán hallgatok Misztrált, pedig szeretem egyébként. Csak azt gondolom, hogy az ilyesmit legjobb vinylről vagy cédéről volna játszatni, ha már egy koncertre nem szántam el magam soha. A kb. 25 perces műsorban elhangzott egy-két nagyon fontos gondolat, ezért osztom tovább.

-g-

A szeretet (podcast)

Autóval járom a környéket, csodákat látok. Közben szól ez-az, szólok majd egy kazettáról. De most a rádió, régebben többször Bartók, mostanában megint Kossuth. Attól függ, persze. Úgy adódik, hogy épp a Tanúim lesztek című katolikus műsort adják, én meg veszem. Ingyen kaptam, ingyen adom.

Mi a szeretet? Mi az a viszony, ami én és te között fennállhat? Szeretet, már az is közhely, hogy el lett csépelve ez a szó. Zászlajára írta ezt mindenki így vagy úgy. Szeretsz-e engem? Te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged.

Nagyon rövid, de minden benne van. A hangminőség olyan, amilyen. Olyankor már nincs motorhang, menetszél, nincs autó, és abban sem vagyok biztos, hogy én vagyok-e. Csak ami legvégül megmarad.

-g-

A Szent Amand kápolna

Szent_amand_kapolna

Első pannonhalmi éveim egyik kiemelkedő kalandja volt, amikor egy délután az egyik osztálytársam odajött hozzám, és csillogó szemmel elkezdte mesélni, hogy elment biciklizni a környéken lévő dombokon, és az egyik ilyen dombon, egy kisebb bozótos erdő kellős közepén talált egy nagy régi, elhagyatott épületet – valami kriptát, vagy valami ilyesmit. Másnap hárman is felkerekedtünk, hogy mi is megtekinthessük a nagy felfedezést. Elindultunk az erdőben – sűrű erdős és tisztás részek egymást követték, és bár én néhány kanyarral később már azt sem tudtam, hogy hol vagyunk, szakavatott osztálytársunk tétovázás nélkül vezetett minket, és az egyik kanyar után hirtelen fel is tűnt egy bozótossal benőtt domb, tetején néhány fenyővel. Magamtól biztos soha nem vettem volna észre, de a sűrűn összenőtt bokrokon keresztül egy helyen kis ösvény indult, és pár perccel később mind a hárman megpillantottuk a romos kápolnát.

Bővebben…