Dunajcsik Mátyás – Szóceán

dunajcsik01

Dunajcsik Mátyás neve újra és újra előkerült könyvek belső borítóin, könyvek külső borítóin, netre feltöltött rendkívül igényes videók címében. És valószínűleg sok olyan helyen is, ahová én nem látok el. Szerencsémre használja és jól használja a netet, mert egyre több minden jutott el hozzám tőle. Így néztem meg egy este a Szóceánt, az izlandi estet, ahol a költő, író, műfordító, kritikus saját izlandi életét és irodalmi élményeit hozta el a magyar közönségnek. Nagyon jó.
Bővebben…

Andrej Tarkovszkij: Legtitkosabb vágyak szobája (SZTALKER)

IMG_0314

A maesteszinhaz.hu az egyik legfontosabb csücsökké vált az interneten. Olyan sarok ez, ahova be lehet bújni akkor is, ha rosszat csináltál és legszívesebben szégyenkeznél, de ünnepelve, harangozva is lehet rohangászni el-vissza. Talán túlságosan materialistának tűnik, amit most ily módon kommunikálok, de vállalom: olcsón lehet rajta igényes kultúrát vásárolni. Igényes kultúra? Tautológia? Egyre kevésbé.

Bővebben…

Ördögkatlan Fesztivál 2014. (Mit csinál Szabolcs, a punk az Ördögkatlan Fesztiválon?)

ordogkatlan_fesztival_2014_grundaktiv-1

Rárepül az asztalon felejtett fröccsre, a közértben veszi az alkoholt állítólag 90%-ban felszívó májkrémet meg a zsemlét, és félmosollyal kiabál oda — mondjuk így — disznó dolgokat a zuhanyzásból maguk köré csavart törölközőben örökké visszatérő, valóban nagyon jó nőknek. Szeretne velük aludni, ilyesmit próbál kifejezni, aztán a második napon össze is jön az egyik kis goás raszta lánnyal, aki a kvimbi miatt jött, de ha már úgyis itt volt, maradt. Egy haverja talán tud karszalagot szerezni.  Bővebben…

Tirol

Img_9700

Valószínűleg csak illúzió, hogy az előnyösebb számokkal jellemezhető helyek boldogabbá teszik az embert. Valószínűleg az évi több turistával büszkélkedhető városok nem okoznak sokkal nagyobb esztétikai élményt, és valószínűleg a magasabb hegyek vagy a zöldebb fű nem vonják automatikusan maguk után az élvezetesebb túrát. A szépséget ugyanúgy megtalálhatja bárki egy magyar város legrégebbi utcái között, és a Mátrában ugyanúgy lehet komoly (sokszor sokkal nagyobb) élményekkel gazdagodni, mint ahogy többezer méteres hegyek között is. Valamiért azonban talán mégiscsak érdemes világot látni. Érdemes elmenni messzibb helyekre, érdemes beszélni az ottani emberekkel, érdemes bepillantást nyerni az életükbe. Nem is tudom, hogy miért. Talán inkább csak remélem, hogy érdemes.

Bővebben…

Vértesszentkereszt – Majkpuszta

Május elseje, a munka ünnepe, nem kell dolgozni, nincs tanítás, mindenki szabad, nyakunkon a nyár. Valaki a Duna partján tölti ezt a neves napot, nálunk, Pannonhalmán ki lett adva a prefektusoknak (gyk. “nevelőknek”), hogy szervezzenek kirándulást az osztályuknak. Mi a Vértest választottuk a kirándulás helyszínéül, egyik aggastyán szerzetes-tanárunk, Antal atya tanácsára, aki több szakrális, bencésekhez is köthető helyet ismer a közelben, és felajánlotta, hogy velünk jön, és megmutatja ezeket a helyeket. Márpedig egy ilyen ajánlatot nem szabad elutasítani, szóval az egész osztály útitáskástul – bakancsostul buszra szállt, és egy napra búcsút vett a jól ismert “büszke vártól”.

574880_2758934267371_1678210952_1805163_820953883_n

Bővebben…

Valaki járt a fák hegyén – Kányádi Sándor Pannonhalmán

Kanyadi

Dadikovi barátomat látjuk vendégül a Grundon – saját fotóival meséli el, milyen volt találkoznia Kányádi Sándor költővel. Gergő

Amikor a gimnázium folyosóján távolról megláttam a plakát közepén nagy betűkkel szedett nevet: “Kányádi Sándor” – rögtön az előző napi magyaróra jutott az eszembe, ahol Vergiliusról tanultunk (“Őt már korában is tanították az iskolákban, olyan élő legenda volt, mint napjainkban például Kányádi Sándor, aki még él, de már most is érettségi tétel stb”).  Közelebb érve a plakátról az is kiderült, hogy ez az élő legenda előadást fog tartani itt, Pannonhalmán. Természetesen nem volt kérdés, hogy én ott leszek-e. Bővebben…