Gergő - 2009. augusztus 6. 05:47 
A múlt héten feltöltötték a Wikipediara az egyik legismertebb pszichológiai teszt ingeranyagát. A Rorschach, mint projektív eljárás érvényessége és megbízhatósága ezzel veszélybe került.
A 10 ábra nyilvános közzététele sokat árthat azoknak, akik pszichológushoz fordulnak segítségért – ugyanis a teszt felvételének egyik kritériuma, hogy az ingeranyag újdonságot jelentsen a vizsgált személy számára. Mivel egy projektív eljárásról van szó, az adott ingerre több lehetséges válasz is adható, és az értékelés attól függ, hogy a személy milyen belső tartalmakat vetít az ingerre. (Ezt nevezik projekciónak.) Könnyen belátható, hogy ha valakinek ideje van gondolkodni az egyes ábrák fölött, és emellett még kész válaszokat felmutatnak neki, ez nagyban befolyásolhatja, hogy egy esetleges éles helyzetben milyen tudattartalmakat aktiválnak majd az ingerek.
Az Index.hu szinte azonnal címoldalas cikket jelentetett meg a Wikipedia hőstettéről. A táblákat természetesen újraközölték, ráadásul tréfásnak szánt válaszlehetőségek közül választva az olvasók is eldönthették, mit látnak a képeken. Az írást a főleg info/tech témákban publikáló anarki jegyzi, így a Wikipedia irányába tanúsított hűség és becsület legalábbis feltételezhető. A cikket néhány nap múlva, a mai napon újabb írások követték. Többek között én is emailt írtam az index-nek arról, hogy erősen helytelenítem a Wikipedia tettét finoman népszerűsítő írás megjelentetését, a Rorschach-teszt tábláinak közlését és a viccesnek szánt válaszlehetőségek megadását. Attól függetlenül, hogy én magam mit gondolok akár a pszichológiáról, akár a Rorschach-tesztről, a levél megírását kötelességnek éreztem.
Az index valamilyen objektivitást sugallva három cikket jelentetett meg ma reggel, és a cikk-cunami végkicsengése az, hogy a magyar Wikin is helye volna a tábláknak. (Vagy legalábbis én ezt projiciálom a szövegbe, haha) Főleg, hogy az azokat védő 70 éves szerzői jog régen lejárt. “Egyelőre nem világos, hogy a magyar verzión miért nincsenek fent az ábrák; ezekre a kérdésekre a magyar Wikipedia Rorschach-tesztről szóló szócikkének vitalapján keressük a választ.” – zárja írását anarki.
Érdekes volna elbeszélgetni arról, hogy miként viszonyul egymáshoz a könyv és az enciklopédia. Legalább Voltaire-ig és a felvilágosodásig kéne visszanyúlnunk, hogy megértsük, miért problémás olyan “könyvet” létrehozni, amelynek minden egyes pontja más irányba mutat. Vagy egy másik irányból megközelítve: miért problémás olyan “könyvet” létrehozni, amelyik meg akarja mondani az embereknek, miről mit kell gondolniuk? Természetesen én is a Wikipédiát használom, ha azonnali információra van szükségem. (Mi Srí Lanka fővárosa?) Ám a Wikit referenciaként, hivatkozásként soha nem adnám meg. A széles tömeg számára megfelelő online enciklopédia rendre csődöt mond, ha komolyabb célú felhasználásra kerül sor. Hiába dolgozik elszántan szerkesztők hada, a Wikipédia valószínűleg mindig a hirtelen-ember okoskája marad. Nincs ezzel semmi baj egészen addig, amíg a magukat hirtelen történésznek, geográfusnak vagy orvosnak képzelő felhasználók nem kezdik el érvként hangoztatni a Wikin olvasottakat. Egyrészt a Wikipédia az azonnali mindentudás illúzióját adja a felhasználónak, másrészt – és talán ez az érdekesebb – annak a gondolatnak a hordozója, hogy mindenkinek joga van hozzáférni minden információhoz. A törvényesség persze a Wikin is fontos szempont, így például sosem kerülhetnek fel az IBM hosszú távú üzleti tervei, de még jogvédett fényképek sem. Azzal, hogy a Rorschach-teszt szerzői jogi védelme lejárt, a Wikipedia szerkesztői jogosnak érezték a teszt ingeranyagának közzétételét. Ez a jog még az emberek helyes diagnózishoz és a gyógyulási lehetőséghez való jogát is felülírni látszik, hiszen köztudomású, hogy a táblák és válaszlehetőségek ismerete nagyban ronthatja a teszt alkalmazhatóságát. Aligha gondolhatja bárki komolyan, hogy a Wikipedia olvasói tudományos szimpózium keretében értékelhető eredményre jutnak a Rorschach-teszt hatékonyságát illetően. Akit a téma komolyabban érdekel, eddig is hozzáférhetett a táblákhoz. Akit viszont csak az érdeklődés és az ő joga visz rá a képek nézegetésére, az gyakorlatilag csak önmagával tol ki. Ugyanis egy esetleg éles helyzetben a teljesen amorf ábráról neki is a tasmán ördög jut majd eszébe. Ettől természetesen még nem fogják elmebeteggé vagy egészségessé nyilvánítani az illetőt, de elveszíti annak lehetőségét, hogy a Rorschach megbízhatóan megerősíthessen egy vagy több egyéb eredményt.
A Rorschach-teszt érvényessége mellett a népszerűsítés helyességéről is érdemes volna egyszer cikket írni. Az az index legelső cikke alapján is szemmel látható, hogy a népszerűsítés minden tudást a lehető legalacsonyabb értelmi képességekkel rendelkezők szintjére szeretne leszállítani. (Az, hogy a népszerűsítés a Ro esetében éppen annak lejáratására tett kísérlet, ne zavarjon meg senkit.) Az életet akár el is lehet viccelni, ha ezáltal valami nép-szerűvé tehető. A nép pedig kattint.
Sokunk számára talán érthetetlen az a büszkeség, amivel a mai emberek csodálják a mindenki számára elérhetővé tett titkokat. Akinek nincsenek titkai, annak előjogai sem lehetnek (velünk szemben). Jogunk van mindenről tudni, mindent leleplezni, mindent összetapogatni. Látnunk kell, hogy minden ugyanolyan közönséges, mint mi magunk. Egyenlőek vagyunk. És ennek köszönhetően kevesebbek egy sokak által használt vizsgáló eljárással.
Gergő legutóbbi írásai
A témához kapcsolódó egyéb anyagok
- Még egy szó a titok gyűlölete kapcsán
- † K. Gy.
- 2009 végére
- 45 éve független Jamaika
- A Stanislaw Ulam spirál
Kalep
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 6. @ 06:21
Válasz erre a hozzászólásra
Nagyon jó cikk.
Az az érdekes, hogy a wikipédiáról én először az egyetemen hallottam, hogy “órára felőlem felkészülhetnek belőle, de ha valaki írásban vagy referátum végén erre hivatkozik, kivágom a kurzusról”.
Ehhez képest a nagyobb témájú zh-k és vizsgák némelyike még a wiki-tematikát is követte. Hogy mi volt előbb, a kérdés és utána a bejegyzés vagy fordítva, sose tudom meg.
Propeller
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 6. @ 07:57
Válasz erre a hozzászólásra
A Wikipédia és a titok gyűlölete …
A múlt héten feltöltötték a Wikipediara az egyik legismertebb pszichológiai teszt ingeranyagát. A Rorschach, mint projektív [...]…
Béla
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 6. @ 12:00
Válasz erre a hozzászólásra
“És ennek köszönhetően kevesebbek egy sokak által használt vizsgáló eljárással.”
És vajon valóban ér valamit ez avizsgáló eljárás? Nem csak egy humbug az egész? Az elmúlt években az internetnek, és most legutóbb a Wikipédiának és az Indexnek köszönhetően rohamosan szilárdul meg a gyanúm, hogy ez a “projektív”-nek mondott pszichológia valójában egy ezoterikus csalás, műtudomány. Vagy lehet, hogy az egész pszichológia az?
Az Indexen megszólaltatott szakemberek, valamint a pszichológus(hallgató) blogolók és kommentelők arra a felvetésre, hogy mi ezeknek a módszereknek az egzakt, természettudományos megalapozása, a legjobb esetben is csak mellébeszéltek. Ez pedig azt a gyanúmat erősíti, hogy nincs is neki. Lehet, hogy csak a műszaki és természettudományos módszerek számszerűen megalapozott, megbízható módszereinek tekintélyét szeretnék maguknakvindikálni, minden valós háttér nélkül?
Nagyon rosszul néz ki ez az egész.
Béla
Stroh
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 6. @ 12:33
Válasz erre a hozzászólásra
Pszichológia…pszichológia…pszichológia
A lélek “modern” tudománya.
Gergő
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 6. @ 12:45
Válasz erre a hozzászólásra
Béla: Én ezekben a kérdésekben nem szeretnék állást foglalni. Nem is tehetném meg, de hangsúlyozom, nem is szeretnék.
Annak, hogy egyesek szerint “humbug” az egész, nincs túl sok jelentősége. Nekem inkább az a kérdésem, hogy miért indul ugyanolyan offenzíva a pszichológia ellen, mint amilyen majd’ kétszáz éve a kereszténység ellen indult? – Ugyanis erről szólt volna ez az írás. Mitől félnek az emberek?
Stroh: Nem tárgya ennek az írásnak, hogy mit tartunk a pszichológiáról… Ez semmiben sem változtat azon, hogy milyen apparátus mozdult meg az elmúlt hetekben.
Stroh
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 6. @ 16:54
Válasz erre a hozzászólásra
A meg-nem-értett-szó.
RaszP.
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 7. @ 08:59
Válasz erre a hozzászólásra
én megnéztem, talán egy ábra ha valamennyire megmaradt bennem, válaszokról nem is beszélve. nem hinném, hogy tudat alatt rögzülne, szóval a felhajtást se értem.
index cikkel az volt a gáz, hogy semmi értelme nem volt. érdekes a téma, lehetett volna róla írni, aztán a végére kitenni a linket, hogy ha akarod nézd meg. ehelyett bunkó módon elbagatellizálták.
Béla: ennyire nem tűnt fel, hogy azok a cikkek a mentegetőzésről szóltak? a pszichológia pedig nem egzakt tudomány, fogadd el.
Gergő: offenzíva az túlzás, nem?
John Travolta
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 7. @ 09:43
Válasz erre a hozzászólásra
A pszichológiát mint olyat, illetve képviselőit és művelőit a szcientológusok tekintik mindenáron lejáratandó és megsemmisítendő ellenségnek.
Gergo
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 7. @ 10:34
Válasz erre a hozzászólásra
RaszP.: Szia RaszP.!
Pszichológus hallgatóként kénytelen vagyok kijavítani.
A pszichológia egzakt, empirikus tudomány. Hogy mennyire rögzül-nem rögzül tudat alatt, azt én megmondani nem tudom. Az esélye megvan sajnos. (Rengeteg érdekes történetet lehetne arról mesélni, mi rögzül, és mi nem. Este majd előkeresem az egyik legérdekesebbet, amivel az irodalomban találkoztam.)
Stroh
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 7. @ 10:56
Válasz erre a hozzászólásra
John Travolta!
TUDOD-E MIÉRT???
Stroh
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 7. @ 10:59
Válasz erre a hozzászólásra
Gergő!
Egyébként, mi a véleményed a pszichológiáról? Öszintén!
RaszP.
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 7. @ 13:21
Válasz erre a hozzászólásra
Gergo: helló Gergő, írhatnál gyakrabban :]
a nem egzaktot úgy értettem, hogy nem úgy egzakt, mint egy matematika, fizika. bár tény, hogy ezt te látod át jobban, nem én.
Gergő
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 7. @ 13:37
Válasz erre a hozzászólásra
Stroh: Most például Viktor E. Frankl-t olvasok, és nagyon tetszik. Amit a tudatfelettiről ír, vagy a tudomány és a vallás/hit kapcsolatáról, az mind kiemelkedő.
Stroh
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 7. @ 14:57
Válasz erre a hozzászólásra
Megleptél!
Igen művelt Ember lehetsz!
John Travolta
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 9. @ 12:58
Válasz erre a hozzászólásra
Stroh: Igen.
marcsi
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 13. @ 01:56
Válasz erre a hozzászólásra
Szia Gergő!! Te mint pszihologus halgato, szerinted miért nem tudok vizuálni még egy almát sem tudok magam elé képzelni? Állitolag mindennek az alapja a vizualizácio. Mi erre a magyrázat?
marcsi
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 13. @ 09:09
Válasz erre a hozzászólásra
* Moderált hozzászólás *
A felhasználó öncélú sértegetés és vitaképtelenség miatt került letiltásra. Pedig mi türelmesek voltunk.
Gergő
Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 13. @ 10:40
Válasz erre a hozzászólásra
marcsi: A viszontlátásra. Ez van, ha beszélgetés és érdemi vita helyett valaki – kérések és figyelmeztetések után is – személyeskedni kezd. Ha sikerül majd emberül kommunikálni, várunk vissza.
2009 végére @ Grundaktív
Hozzászólás ideje: 2009. december 31. @ 11:32
Válasz erre a hozzászólásra
[...] -EP-választás. -Terror Háza. -Csókolom. -Zöld Pardon. -Mátrix. -Fishing on Orfű. -Hangyák. -Wikipédián a Rorschach. -Elhunyt Cseh Tamás. -Sziget Fesztivál. -Duna-túra. A második fele meg itt. -Ablak. -Bérczesi [...]
Még egy szó a titok gyűlölete kapcsán @ Grundaktív
Hozzászólás ideje: 2010. február 18. @ 21:13
Válasz erre a hozzászólásra
[...] előző év augusztusában pszichológus körökben óriási felháborodást okozott, hogy a Wikipédia és az Index sajnálatos együttműködése nyomán széles tömegek számára vált [...]