Egyelőre vannak a blogolásnál fontosabb dolgok. Például kipróbáltuk, milyen a közeli Lehel csariban bevásárolni. Erre többször is volt már példa, úgyhogy most kipróbáltuk újra. Nincs is jobb annál, mint amikor a szállóporos-szmogos nagyvárosban hazaérve házi tejjel isszuk a kakaót, vagy egészen biztosan friss padlizsánból sütjük meg a vacsit. Most főleg csöndes olvasással, megérdemelt filmnézéssel, sütés-főzéssel telnek a napok. Sokat szól a rádió, ma lement a Csókolom első lemeze is (érdemes!), meg egy 2008. március 20-i Kafkáz koncert felvételét hallgatva is jót nosztalgiáztunk. Hogy amikor még. Most mindjárt indul az Üvegtigris 2., és én még mindig éhes vagyok, pedig egész csomó almáspitét megettem. A rizst pedig pálcikával is vállalom, ez a nap legfontosabb tanulsága. Ezek mennek.