Jon Kabat-Zinn könyvének megjelentetésével egy tátongó űrt sikerült betömni, ám valószínűleg sokáig nem fogjuk még fel ennek jelentőségét. „Éberségmeditáció a mindennapi életben” alcímével, zen-fengshui jellegű borítójával a kötet szépen el is sikkadhatna a könyvesboltok ezo-polcain, ha történetesen nem épp az USA-ban már oly divatos Mindfulness Based Stress Reduction (MBSR) tréning egyik alapműve volna. Ez röviden azt jelenti, hogy az éber figyelmen, meditáción alapuló stresszcsökkentő gyakorlatokról olvashatunk.

Hogyan meditáljak? Hogyan vigyek egy kis nyugalmat a mindennapi rohanásba? Egyáltalán: mi az a meditáció, és szükségem van-e rá? Kabat-Zinn még csak nem is pszichológus. Ma már nyugalmazott orvosként is rendszeresen tart előadásokat a stresszcsökkentésről, illetve stresszcsökkentő klinikát is alapított a Massachussets-i Egyetem Orvosi Központjában. Mégis a fentebb említett kérdésekre igyekszik válaszolni 2005-ben írott könyvében. Már jóval korábban megfigyelte, hogy a beteg és egészséges embereken egyaránt segít a stresszcsökkentés. Javítja a kilátásokat, növeli az általános jólétet, és így tovább. A Bárhová mész, ott vagy című könyvében szakít a korábbi orvosi-racionális megközelítéssel, és a Kelet-Nyugat szemlélődő-meditáló szemléletét igyekszik bemutatni, és az arra vállalkozóknak a gyakorlatban is elsajátítani.

A kötet izgalmas külleme a diszkrét borítóképpel és az elsőre is érdekes címmel rögtön észreveteti magát. Már a megjelenése napján kiszúrtam a Rákóczi úti könyvesboltok kirakatában, és alig vártam, hogy végre belelapozzak. Ahogy korábban írtam, elsőre inkább tűnik népszerű ezoterikus kiadványnak, mint egészségpszichológiai alapműnek. Kabat-Zinn hatására az Egyesült Államokban több pszichológus is napi rendszerességgel blogol mindfulness szemléletű oldalán. A könyv nagyon gördülékenyen és gyorsan olvasható, a rövid, egy-két oldalas fejezetek között mégis érdemes szüneteket tartani. Már csak azért is, mert a legtöbb fejezet végén rövid gyakorlatok várják az olvasót, hogy gyakorlatban valósítsa meg azt, amiről olvasott. A könyv három nagy részre tagolódik: az első rész a szellemi bevezető, a második rész a formális (azaz határozottan gyakorlati) meditációt írja le, a harmadik pedig inkább szellemi gyakorlatokkal szolgál.

Mi is az a éber figyelem, éber tudatosság? Kabat-Zinn nagyon jó idézetekkel pakolta tele könyvét, és ezek közül a legfontosabbak Henry David Thoreau-tól származnak. Thoreau az 1800-as évek amerikájában élt, New Englandben, és egy nap érdekes kísérletre szánta el magát. Kiköltözött a falujától néhány kilométerre lévő Walden-tó partjára, ahol saját kezével épített faházában lakott, és minden idejét a nemcselekvésnek szentelte, annak, hogy minden pillanatban igazán jelen legyen, maximális tudatossággal átélve a valódi életet, elfeledkezve a múlt és a jövő kényszereiről. Amolyan amerikai Hamvas Bélaként erről a két év önkéntes visszavonulásról írta meg Walden című könyvét, melyben az indiai Védáktól az amerikai indiánok szellemiségéig számos hatás felfedezhető. A mindfulnesst fedezte fel Kabat-Zinn a Waldenben, és ezt hozza párhuzamba a szinte minden kultúrában megtalálható kontemplatív (szemlélődő) életmóddal és a meditációval.

Kabat-Zinn első olvasásra is látható módon tisztában van a meditáció valódi jelentésével, és az egész könyv során inkább igyekszik magát a szellemiséget magyarázni ahelyett, hogy valamilyen csodaszert ajánlgatna, amitől az ember boldogulását vagy sikerességét várhatja. Azt mondja, a meditációt nem azért gyakoroljuk, hogy vele valamit elérjünk, hanem hogy képesek legyünk úgy látni a dolgokat, magunkat, a helyzetünket, ahogy az van. Képesek legyünk anélkül elfogadni mindent, hogy folyamatosan szoronganánk a problémáink miatt. Ezzel a Gestalt-pszichológia és a transzperszonális pszichológia egyik jellemző gyakorlatával kapcsolja össze a meditációt (nyilván mindhárom irányzat a meditációból merít): az értékítéletektől mentes tanú megidézésével, amikor az a részünk válik tudatosságunk uralkodójává, aki csak úgy van, és aki csak megfigyeli a helyzetet, s benne minket.

Emellett persze számos gyakorlatot is mutat, melyekkel közelebb kerülhetünk a meditáció lényegéhez: azaz, hogy közelebb kerülhessünk a valódi saját magunkhoz. Az egészen egyszerű gyakorlatoktól (pl. figyeljük lélegzetünket) az egészen komplexekig (pl. fekvő meditáció) kapunk ízelítőt, a már említett idézetekkel teletűzdelve, korrekten fogalmi keretbe ágyazva. Kabat-Zinn könnyed stílusú könyve nem is igyekszik tudományos munkává válni, helyette egyszerűen tárja elénk a meditáció és a stresszcsökkentés világát. Ennek a céljának maximálisan megfelel, és bár valószínűleg idő kell még a magyarországi pszichológusoknak, hogy befogadják a mindfulnesst, a civil olvasók könyvespolcairól idővel átvándorolhat majd a szellemiség a tudomány területére is.

Évek óta meditáló emberként rendkívül jó olvasmánynak találtam a Bárhová mész, ott vagy-ot, szívesen végeztem el a legegyszerűbb gyakorlatokat is, és nyugodt szívvel ajánlgattam ismerőseimnek. A kötet jelentőségét talán jól mutatom be az alábbi példán: mikor egyik családtagomat megkértem, próbálja ki azt az egyszerű gyakorlatot, hogy munka közben időnként lefekszik hanyatt a földre, mondván, hogy ez most az ő ideje, és néhány percig igazán figyelhet csak úgy magára, családtagom kinevetett. Azt mondta, előbb néznék bolondnak és előbb rúgnák ki annál, mint hogy beszámolhatna érzéseiről, állapotváltozásáról nekem. Nem mind ezo, ami annak tűnik. Sőt, a Bárhová mész, ott vagy egy kiváló olvasmány mindenki számára, akinek van néhány perce naponta önmagára. Engem megnyert, ajánlom mindenkinek.

Ursus Libris, 2009
285 oldal
2850 Ft