Dunaújváros, Szoborpark

Ahogy a nemzeti ünnepeken mindig, úgy idén is országjárással töltöttük a március 15-ét. Nézzük meg Dunaújváros szocreál és modern építészeti örökségét! – szólt a terv. Aztán persze csalódnunk kellett itt-ott, hiszen például a tervezett múzeumi látogatást ki kellett hagynunk. Nyilván okuk van rá, de mégis hiba egy ilyen napon nem kinyitni.  Bővebben…

A facebook elhozta a téli Balatont

teli_balaton_telen_grundaktiv_01

Azt eddig is tudtuk, hogy sokan dolgoznak a Balaton nyári szezonon kívüli népszerűsítéséért. Egy-egy téli rendezvény híre sokáig fut a hírekben, kuriózumként mutatja be a média, ha valami más történik a Balatonnál, mint ami szokott. Ez-az persze eddig is történt, hiszen élnek emberek a tóhoz közel. Ők eddig is eljártak korcsolyázni, forraltborozni és sétálni. Ám eddig nem fordult elő, hogy tömegek töltöttek fel valóban gyönyörű fotókat a facebookra, aminek hatására tömegek fejében születhetett meg a gondolat: a Balaton egész évben izgalmas programokkal vár minket.

teli_balaton_telen_grundaktiv_02

A borászatok, különösen az új generációk jelen vannak a neten, az emberek egyre inkább hajlandóak télen is kimozdulni — hiszen van miért. Éttermek nyílnak, programokat szerveznek, és ma már nem nagy ügy autóval elugrani a Balatonhoz. Az még mindig tendenciának tűnik, hogy felülreprezentált az északi part, holott egyre jobb ételeket és borokat fogyaszthatunk délen is. Ezekért meg már önmagában megéri útra kelni.

A képeket a Balatoni Értékmentés csoportból kölcsönöztük.

-g-

A japán alaprajzok

fullsizerender-1

Elég érdekes, hogy az európai modern építészet — finoman fogalmazva is — sokat merített, inspirálódott a japánból. Ami engem nagyon megfog, az a japán építészet organikus szemléletének felismerése, ami kiválóan tükröződik az alaprajzokon is. Rögtön megfigyelhetjük, hogy az unalmas európai méter és négyzetméter helyett valami egészen mással találkozunk itt: a tatamival, azaz a gyékényszőnyeggel. Ez, hasonlóan az angolszászban még tettenérhető mértékegységekhez, a valós emberi arányokat hozza be a tervezésbe és a leírásba. Ahogy minden más hasonló mértékegységet, úgy a tatamit is (többször) szabványosították a történelem során. (A 17. századtól ez 91 x 182 cm.) Tulajdonképpen az ebben is tettenérhető organikus szemlélet az, ami megfogta az európai moderneket, hogy aztán a tényleges spritiuális, radikális tartalom nélkül létrehozzák a ma ismert épületeket, például a Vízesés házat.

fullsizerender-2

A képek forrása: Szentkirályi Zoltán (1980) Az építészet világtörténete. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest.

-g-

Ti amúgy mit gondoltok a békéről?

Kemény időket élünk. Még akkor is így van ez, ha ezt szalvétával a kezünkben merjük csak kimondani. Megmondóemberek elemezgetik ideológiai és politikai hovatartozásuktól függően, hogy milyen okok vezettek ide, próbálják értelmezni az értelmezhetetlent, hogy mi van, és a felelős európai gondolkodók imidzsét végleg levetve jósolgatnak arról, hogy mi lesz. Miközben annyi azért tisztán látszik, hogy rohadt nagy baj van, és ebből nem igazán lesz semmi jó.

Felesleges a kérdés, hogy végül is tönkreteszi-e az ember a klímát. Hiszen hát eleve jól kéne bánni a dolgokkal, ugye. Jól kéne bánni a levegővel, mert a levegő a barátunk, azt lélegezzük be. Jól kéne bánni a vízzel, mert a víz a barátunk, azt isszuk. Jól kéne bánni a talajjal, mert hatalmas ajándéka a világunknak, hogy a ledugott magocskából gyümölcsöt adó fa lesz. Hogy van-e a klímaváltozás vagy nincs, bizonyos értelemben semmin se kéne, hogy módosítson. Bizonyos értelemben meg arra kéne buzdítson mindannyiunkat, hogy most azonnal valahogy radikálisan másképp kezdjünk el élni. Ezt meglépni nagyon nehéz, hiszen az alapvetően fővárosi sajtó mémbuborékjában élő emberek teljesen mást képzelnek a létező valóságokról, mint amik azok “valójában”. Az Őrség és a Káli-medence vidékdiznilendje, ahol évente két hétig hosszúszoknyában és lapostalpú cipőben lebattyoghatunk a termelői piacig, hát az nem a valóság. Mindegy is.

A környezeti válsággal párhuzamos, vagy inkább ugyanannak a mély válságnak egy másik aspektusa a politikai-diplomáciai válság. Az erősebb kutya politikája azt diktálja, hogy ha nincsenek beépítve fékek és ellensúlyok (és már nincsenek), akkor előbb-utóbb valamelyik kutya harapni fog. Aki látott már kutyaviadalt kikockázva a Fókuszban, az tudja, hogy sokáig tart, nagyon sok a vér, és sok az áldozat. Nem nagyon éri meg. De a paraszt dobálja be a papírpénzt, tapsol és őrjöng, és végül mindenki úgy érezheti, hogy lejátszottak valami meccset. Csak közben kicsit szarabb lett a világ.

A nagy okoskodás és civakodás közben egyetlen hang mintha nem jutna el a fülünkig. Ez pedig a béke hangja. Megbékélni önmagunkkal, a természettel, az ellenségünkkel. Hogy ezeket lehetne, tulajdonképpen, szeretni is, ha már békét nem tudunk velük kötni. Szeretni a folyót, nem szabályozni és szennyezni. Szeretni a minket rafkósan széthekkelő ellenséget, és tudni, hogy alapvetően rosszul vagyunk összerakva ezzel az egyre fokozódó hangoskodással, és bizonyos pontokon átadni az irányítást a béke követeinek. Hisz rengetegen dolgoznak a békéért. Oda kéne állnunk, és nekünk, akiknek van hangunk, a békéről kéne beszélnünk. Miért is nem tesszük? Szociáldarwinista okoskodások, malthusiánista áltudomány és politológiai félrebeszélés helyett mi volna, ha azt mondanánk, hogy mi, emberek, hát ehhez nem járulunk hozzá. Köszönjük, politikusok, hogy erősek vagytok, de itt mi döntünk most. Arcvesztés nélkül kiszállhattok, mert most mi döntöttünk, és nem kérünk a hadakozásból és acsarkodásból. A békétlenségben és a háborúban nincs semmi szép.

-g-

Vad költészet

dylan_thomas_william_carlos_williams_walt_whitman_grundaktiv

Azt mondom, hogy munka mellett nincs időm – semmire. Néhány éve még írtam nap közben, olvastam reggel és új dalokat töltöttem le éjszaka. Most meg ülök üres fejjel az asztalnál, és kizárt, hogy megszólaljon mögöttem a bebop. Pedig most megszólal.  Bővebben…

Csap-e a tűzcsap?

image.jpeg

Mikor az első tűzcsapokra fekszerelték az iváshoz használható kiegészítőt, két véleményt lehetett olvasni.

1. Tök jó.

2. Nem tök jó, mert a tűzcsapban pang a víz, ezért aki ebből iszik, az veszélybe sodorja magát.

Vajon igaz lehet a pangó víz legendája, vagy örüljünk a városi kutaknak?

g