142 Űrhajós fotózza az óceánt. Így szól Simon Márton egysorosa a Polaroidokból. Nem is lepődtem meg, hogy ő is beállt a sorba, hogy dedikáltasson az első kanadaival, aki járt a világűrben.
Ónod, árvíz után
Hat évvel és kb. egy hónappal ezelőtt hajnalban a híreket figyeltem. Edelényt egyenes adásban öntötte el az ár. Aznap nem mentem be vizsgázni, nyakkendő helyett bakancsot húztam, és elindultam Borsodba.
Az egyik diákmunka-közvetítő cég szervezett buszjáratot az önkénteseknek. Fogalmam se volt, mit keresek idegenek között a Blahán. Egyetlen ismerősöm se jött velem.
A sztori ma már történelem és siker: Ónod megmenekült. Megmentettük. Egész nap homokzsákoltunk a templom mellett, ittuk a fantasztikus nyírbátori emberek pálinkáját, ettük a segélyszervezetek szendvicseit, és féltünk, átszakad-e a gát. Csodálatos nap volt.
Úgy éreztem, a szívem a gyémántnál is keményebb.
Azóta sokszor éreztem ezt. Segíteni, önkéntesnek lenni jó ügyekért felemelő érzés.
Ma csöndesen, de gyorsan halad medrében a folyó. A várárokban nem áll víz, az utcán csend van és nyugalom.
Akkor, 2010-ben a falu egyik vezetője meghívott magukhoz, ám sajnos a komment elveszett az egyik blogfrissítés során. (Frissítés: megtaláltam, lásd alul a linket.) Szívesen felhívtam volna, hogy itt vagyok, igyunk meg egy kávét, és mesélje el, hogyan hatott a Sajó-parti településre a sikeres árvízi védekezés.
Ónod, örökre szívembe zártalak.
A hat évvel ezelőtti poszt itt található.
– Gergo
Késsel tüzet rakni
Van ez a műfaj, az egygyufás tűz. Szeretik ezt a cserkészek. Arról szól, hogy ne dobálj használt papírzsepit a földre, ne füstölj vele, ne használj viharöngyújtót, ne önts le mindent benzinnel, mielőtt.
Kenutúra a Sión
Csutkára nyitva a Sió-zsilip, látványosan ömlik át a Balaton évek óta egyre szebb, türkizszín víze a tóból a csatornába. Közvetlenül a zsilip alatt középkorú férfi pakolja ki éppen a sátrakat, hordókat, enni- és innivalót a túrakenu mellé.
Kérdésemre elmondja, hogy Mohácsig tervezték az utat. Össze is fog nekik jönni, nyitva van az árvízkapu, most bújjanak rajta. Kevés szebb és életreszólóbb élményt lehet összelapátolni magunknak Magyarországon: kenuval végigveretni a Sión. Egyikfelől Somogy, másikfelől az Alföld. Utunk közben elhaladunk Ozora vára mellett, el a gyönyörű kölesdi dombok alatt, Petőfi egykori szállása mellett, tüzek és emberek mellett, fára akasztott varsák és ágon pihenő sasok mellett. Gemenc erdejében hódok és szarvasok mellett, vaddisznók és hipósflakonok mellett, ki a Nagy Dunára, el ország és világ mellett, az élet mellett, az Úristen mellett is végtelen végig.
Jó utat nekik, hacsak oda nem értek már Mohácsra.
-g-
The Big Short / A nagy dobás (film)
Egy ideje olvasgatok és beszélgetek a gazdaságról. Most elmentünk megnézni A nagy dobást, és az első perctől az utolsóig hihetetlenül élveztem, hogy megcsinálták filmen mindazt, ami épp engem érdekel. Nem csak vicces, de borzongatóan komoly volt a film szándékosan eltúlzott didaktikus működése: tényleg el akarja nekünk magyarázni, hogy működött a 2008-as világválság. És hogy működik azóta is a gazdaság. Christian Bale annyira tökéletes volt, hogy holnap veszek egy pár dobverőt az irodámba (pedig no dob). Akit kicsit is érdekel a téma, feltétlenül nézze meg. Vélhetően utána többet fog tudni mindenről, mint az emberek 95%-a.
-g-
Taxisok vs. Uber
A stoppolás veszélyei
Gyerekkoromban két dolgot hallottam a stoppolásról: az egyik az volt, hogy régen mindenki stoppolt. A másik meg az, hogy eszembe ne jusson, mert mindmeghalok. Így aztán nagyon sokáig csak fejben tervezgettem, hogy majd egyszer kiállok lengetni az út mellé. Serdülőként, Kerouacot olvasva döntöttem el, hogy teszek egy próbát.
